A Kis-Balaton a Balatontól délnyugatra fekvő, természeti és kulturális értékekben gazdag tájegység, amelynek jelentős része védettséget élvez. A terület a Zala folyó torkolatvidéke, amely mindig mocsaras, jelentősen ingadozó vízszintjéről nevezetes vidék volt.

Valaha a Balaton nyílt vizű öble volt, amely az idők során hordalékkal feltöltődött, és lápos sás- és nádtengerré vált. Szigorúan őrzött természetvédelmi terület, különösen gazdag a madárvilága. A Kányavári-szigeten kialakított Búbos vöcsök tanösvény kísérő nélkül, szabadon látogatható.
A Kis-Balaton az 1920-as évek óta szigorúan őrzött természetvédelmi terület, és a Keszthelyi-hegységgel együtt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A Kis-Balaton fokozottan védett területeire csak előzetes engedéllyel és kísérővel szabad bemenni. A Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság a Kis-Balaton területén a természeti értékek megismerésére szakavatott vezetővel csónaktúrát, lessátrakból természetfotózást, madármegfigyelő túrát tart.
A táj szépségeit, miliőjét Fekete István ismertette és szerettette meg Tüskevár című regényével. Az írónak állított emléket a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága azzal, hogy egykori kedvenc tartózkodási helyén, a Diás-szigeten a nemzeti parkok napján felavatták a Fekete István-emlékhelyet (megközelíthető Fenékpuszta felől, a gátrendszeren keresztül). A kutatóház mellett felépítették a halászok egykori nádkunyhóját, és stílszerűen Matula-kunyhónak nevezték el. Érdekessége, hogy a Tüskevár leírásai és egy 1950-ből származó fénykép alapján építették meg, pontosan úgy, ahogyan azt Fekete István, a híres ifjúsági regényében lefestette.

Kialakulása

Geomorfológiailag, de főleg geológiai szempontból kevésbé látványos ez a lápos, mocsaras vidék. Kialakulása azonban szorosan kötődik a Balaton történetéhez; annak legnyugatibb részmedencéjeként a pleisztocénben süllyedt be, majd napjainkra szinte teljesen feltöltődött a Zala hordalékával. Az 1922-es vízrendezést követően kb. fél négyzetkilométeres víztükre maradt a Kis-Balatonnak. Helyreállítása, újbóli elárasztása 1980 óta folyik. Az 1980-as évek közepén megépült az 1870 hektár felületű, 28 millió köbméteres új tó, amely szűrőként működik. A Zala folyó 22 kilométeres utat tesz meg a mesterséges tóban, majd csak ezután tér vissza régi medrébe.
Nádrengetegei nyílt víztükrökkel, mocsárrétekkel, magassásosokkal, zsombéksásosokkal, fűz- és égerligetekkel, bokorfüzesekkel váltakoznak. Botanikai ritkaságai közé tartozik a világ legkisebb virágos növénye, a vízidara (Wolffia arrhiza); a csak nagykiterjedésű lápvidékeken előforduló, igen ritka, védett lápi csalán ( Urtica kioviensis) és számos orchideafaj. Kiemelt érték továbbá a kis holdruta (Botrychium lunaria), a gázló (Hydrocotyle vulgaris) és a kálmos (Acorus calamus). A Föld természetes élőhelyei közül a vizes-nedves területek fogyatkozása természetvédelmi szempontból fenyegető jelenség. A Kis-Balaton vízi világa szerencsére megőrizte ezt a típusú élőhelyet, a rá jellemző Európa-szerte ismert állatvilágával együtt.

Zala folyó

Nevezhetnénk a Dél-Dunántúl legmagyarabb folyójának, hiszen magyar területen Szalafő mellett ered, és a későbbiekben sem lépi át az országhatárt: Fenékpuszta közelében torkollik a Balaton délnyugati medencéjébe. Útja során a kis patakból kis folyót dagasztanak a mellékvizek a majd 140 km alatt. Zalaegerszegen és a Kis-Balatonon is átfolyik még színesebbé téve ezzel arculatát. A csendesen szaladó folyóból kiadós esők után azonban félelmetesen áradó víz válik.

Kis-Balaton Ház

A Kis-Balaton Ház a Zalavár-Zalaszabar összekötő út mellett található. A zárt természetvédelmi területen lévő Kis-Balaton bemutatása kapott itt helyet (innen indul a Kis-Balaton kerékpárút). A Kis-Balaton Ház – hasonlóan magához a Kis-Balatonhoz – “többfunkciós” létesítmény.

Vörsi kilátók

Jól és jó helyre megépített kilátó, ahonnét remekül megfigyelhető a Kis-Balaton mellékének állatvilága. A Nyugat-Balaton egy ornitológiai aranybánya, ami nem csak a sok madár fajnak, hanem a Kis-Balatonnál található természetvédelmi övezetnek is köszönhető. A madármegfigyelés tanulságos kikapcsolódás.

Diás-sziget

A fokozottan védett Kis-Balaton területén megbúvó Diás-sziget kizárólag vezetővel látogatható. A szigeten alakította ki a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a Fekete István Emlékhelyet. A bemutatóhely mellett látható az egykori Kis-balatoni halászok mindennapjait bemutató Matula kunyhó is.

Kis-Balaton kerékpárút

A Kis-Balaton természetvédelmi területén tekerni különleges élmény. Egy teljesen új kerékpárút vezet a tó mellett a kilátóhoz és a madárlesig. Számos jól járható murvás úton túrázhatunk, kerékpáron megfigyelve az itt élő védett madarak és növények ezreit.

Kápolnapusztai bivalyrezervátum

Kápolnapusztán a Kis-Balaton élővilágát bemutató kiállítást, bivalytörténeti bemutatót és sétautat alakítottak ki játékos elemekkel, pihenőhelyekkel és kilátópontokkal, ahonnan távcsővel kémlelheti a tájat a látogató. A Bivalyrezervátumban mintegy 250 bivaly él.

Fenékpuszta – Kutatóház

Fenékpuszta közelében van a Vönöczky-Schenk Jakab-kutatóház, ahol ismeretterjesztő anyagok, a terület élővilágát bemutató kiállítás várják a természetbarátokat.

Kányavári-sziget

A Kányavári-sziget a fokozottan védett Kis-Balaton olyan része, amely kísérő nélkül szabadon látogatható (fizetős parkolóval). Megközelíthető a Sármellék és Balatonmagyaród közötti útszakaszról. A szigetet egy különleges látványú fahídon érheti el a látogató.

//]]>