Balatoni tanösvények

képek - útvonal - térkép - leírás

You are here:

A szabadon látogatható, önmagába visszatérő Geológiai és botanikai tanösvény hossza közel 4 km. A hegy szoknyájának felső szegélyén, a függőleges bazaltfalak lábánál halad körbe.

A Szent György-hegy a Tapolcai-medence közepén fekszik. A hegy szinte kettéosztja a medence területét, a medence közepén, magányosan áll. A medence legszebb, természetes állapotú hegye.

A déli part jellegzetes, Fonyódról látható képében a Badacsonytól jobbra álló csúcsos hegy a Gulács. Nincs többé-kevésbé lapos teteje, jellegzetesen csúcsos, különösen észak-déli irányból szemlélve.

A Tóti-hegy a Balaton-felvidéken elhelyezkedő Tapolcai-medence területén található számos tanúhegy egyike. A Gulács keleti szomszédságában terül el. Bazaltcsúcsa cukorsüveg alakú, harmadkori vörös homokkőre épült.

A Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű Csobánc, amelyet írók és költők regéje tett ismertté. A hegy tetejét a XIII. században épült Csobánc vára koronázza.

Haláp (magasság: 358 m) a Tapolcai-medence tanúhegyeinek északi, leginkább lebányászott tagja. Az 1912-1980-as évek között folytatott intenzív bazaltbányászat során a hegy jelentős részét elhordták.

A Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű Csobánc, amelyet írók és költők regéje tett ismertté. A hegy tetejét a XIII. században épült Csobánc vára koronázza.

Haláp (magasság: 358 m) a Tapolcai-medence tanúhegyeinek északi, leginkább lebányászott tagja. Az 1912-1980-as évek között folytatott intenzív bazaltbányászat során a hegy jelentős részét elhordták.

A Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű Csobánc, amelyet írók és költők regéje tett ismertté. A hegy tetejét a XIII. században épült Csobánc vára koronázza.

Haláp (magasság: 358 m) a Tapolcai-medence tanúhegyeinek északi, leginkább lebányászott tagja. Az 1912-1980-as évek között folytatott intenzív bazaltbányászat során a hegy jelentős részét elhordták.

A Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű Csobánc, amelyet írók és költők regéje tett ismertté. A hegy tetejét a XIII. században épült Csobánc vára koronázza.

Haláp (magasság: 358 m) a Tapolcai-medence tanúhegyeinek északi, leginkább lebányászott tagja. Az 1912-1980-as évek között folytatott intenzív bazaltbányászat során a hegy jelentős részét elhordták.

A Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű Csobánc, amelyet írók és költők regéje tett ismertté. A hegy tetejét a XIII. században épült Csobánc vára koronázza.

Haláp (magasság: 358 m) a Tapolcai-medence tanúhegyeinek északi, leginkább lebányászott tagja. Az 1912-1980-as évek között folytatott intenzív bazaltbányászat során a hegy jelentős részét elhordták.

A Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű Csobánc, amelyet írók és költők regéje tett ismertté. A hegy tetejét a XIII. században épült Csobánc vára koronázza.

Haláp (magasság: 358 m) a Tapolcai-medence tanúhegyeinek északi, leginkább lebányászott tagja. Az 1912-1980-as évek között folytatott intenzív bazaltbányászat során a hegy jelentős részét elhordták.

A Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű Csobánc, amelyet írók és költők regéje tett ismertté. A hegy tetejét a XIII. században épült Csobánc vára koronázza.