Balatonalmádi - Köcsi-tó tanösvény

képek - útvonal - térkép - leírás

You are here:

Káptalanfüredről kövessük a sárga T jelzést! A kb. 400 m-es tanséta állomásain megismerhetjük a vörös homokkövön kialakult különleges élővilágot. A kirándulást a sárga kereszt jelzésen a 300 m magas Csere-hegyi kilátó felé folytathatjuk, melyről látható a Balaton keleti medencéje. GPS: 47.031703 18.0087 Megközelítés: … … …

GPS: 46.9853 17.9797


Megközelítés: Alsóörs, Strand sétány.

Gyermekek: 4 – 18 éves korig
7.500/fő; 5.500/kedv. (gyerm., nyugd.)

A strandbelépők és szolgáltatások ára bankkártyával és SZÉP kártyával is fizethető!
Információk

Az ösvényen járók megismerhetik az erdei tisztás közepén lévő agyagbányából született Köcsi-tó, a tavat övező rét és cseres-tölgyes erdő élővilágát, valamint a völgyben található, már nem termelő kőbánya által föltárt különleges földtani képződményeket. A tanösvény Káptalanfüred alsóörsi határában 2004-ben avatták, a Köcsi-tó partján. Kialakítására a felhagyott vörös homokkő bánya és az egykori agyagbánya helyén kialakult bányató tájrendezése kapcsán került sor. A tájrendezést pályázaton elnyert támogatásból, a magyar állam költségén valósította meg Balatonalmádi Önkormányzata. A tavacska térsége korábban Alsóörs községhez tartozott, 1982-ben csatolták Balatonalmádihoz, s ma már Káptalanfüred része. Káptalanfüredet a helybeliek szeretik egy sziklakerthez hasonlítani, amely élővilágával, tiszta levegőjével és kiegyensúlyozott éghajlatával mindenkinek kedvező körülményeket biztosít. Számtalan érdekes földtani természeti értékkel találkozhatunk itt. A legnevezetesebb a vöröskő, amely szinte mindenhol kibukkan a felszínre. Érdekes földtani feltárása van a Köcsi-tó közelében lévő felhagyott kőbányában, s a város nyugati határában, a 71-es út bevágásában. A vidék vöröskő bányászata a XX. század első felében élte virágkorát, a partvédelem, a támfalak, völgyhidak, sírkövek, emlékművek tanúskodnak erről. A vereskő-faragás remek példáit ismerhetjük meg az épületek lábazatain, falain és kerítésein. A térképeken is jelzett Köcsi-tó agyagbányászat következtében jött létre. Előzőleg a lefolyástalan területen összegyűlt csapadékvizet állatok itatóhelyeként hasznosították az alsóörsiek. A Köcsi-tó és környékének élővilága tájrendezés előkészítése során vált ismertté részletesebben. A tóban több növénytársulás mozaikjából álló, mocsár és nádas vegetáció figyelhető meg. A Köcsi-tó szegélyzónájában lándzsás hidőr, csikorgófű, mocsári csetkáka, deres szittyó található. Szárazabb részein réti szittyó, fülemüle szittyó is megjelennek. Ritka növénye a kékeszöld harmatkása, melynek ez az első ismert bakonyvidéki előfordulása. A tótól kissé távolabb, azzal összeköttetésben nem álló területen a mocsári sás megjelenése meglepő, s arra utal, hogy felszín közelben olyan vízzáró réteg található, mely a csekély összefolyó csapadékvizet nem engedi a mélybe szivárogni. A mocsári sás között csikorgófű és bókoló rozsnok ismerhető fel. A mesterségesen kialakított mélyedésekben mocsári csetkáka, pajzsos veronika és csikorgófű haragoszöld állományai díszlenek. A cserjéssel érintkező szegélyen cca. 200 tő védett agárkosbor található.

Képgaléria

There are no photos with those IDs or post 888 does not have any attached images!