Tihanyi-félsziget

Tihanyi-félsziget – képek, térkép, látnivalók
You are here:
A Tihanyi-félsziget – ami valaha sziget volt, csak a vízszint csökkenésével kapcsolódott a parthoz – a Balaton, és nem túlzás, hogy Magyarország egyik legszebb vidéke. A lenyűgöző tájképi értéke mellett néhány négyzetkilométeren olyan geológiai, növény- és állattani, valamint történeti emlékeket őriz, ami párját ritkítja.
tihanyifelsziget

Természetföldrajza

A félsziget alapzatát a sárgás-fehér pannon homok- és agyagrétegek adják, ezek a meredek partokon villannak elő (Fehér-part, Szarkádi erdő). Erre a tengeri eredetű üledékre rakódott rá a tűzhányók kiszórt törmelékanyaga, amely bazalttufává cementálódott és a barna és a szürke számtalan árnyalatában található meg (Apáti-hegy). A harmadik összetevő, a hévforráskúpok kőzete ásványokból épül fel. A felső-pannon tenger képződményeiben egyre homokosabb a rétegsor, az előrenyomuló víz beterítette a mai középhegységek peremzónáit. A mintegy 40-50 m vastag rétegben találhatók meg a híres kecskekörmök. Tihanyban a klasszikus lelőhely a gödrösi agyagbánya volt. Ezeket ma már nem mossa partra a víz, mert a partot kikövezték. Csak a népi monda őrzi a vízbe veszett kecskenyáj történetét.

Sajnos az egykor híres tihanyi visszhang a beépítések miatt már a múlté. Hasonlóképp ritka szerencse, ha valaki még talál balatoni kecskekörmöt. Mindkét emléket már csak a balatoni regék őrzik. A félsziget egyetlen geológiai múzeum, ahol a valaha volt vulkánosság és a vulkáni utóműködés, valamint a pannonkori üledéknyomok lépten-nyomon megtalálhatók. Talán a legszebb a Tihany falutól nyugatra található gejzírmező, amit az időszakos gejzírek forró vize által kioldott forrásmészkő és a kicsapódott kovasav képez. A mintegy másfélszáz gejzírkúp közül a legnagyobb az Aranyház, ami nevét a rajta megtelepedett sárgazuzmó-telepekről kapta.

help

A félsziget keleti oldalán az Óvári-hegy vulkáni tufája történelmi emlék is. Benne az I. András által a XI. században ide telepített bazilita szerzetesek vájtak maguknak remetelakokat, ehhez hasonlót csak a Krím-félszigeten és a Góbi-sivatagban találni. A barátlakások falai a hegy kőzeteinek történetébe is bepillantást adnak. A környéken, különösen az Apáti-hegyen, és a Kis-erdő tetőn szélformálta bazalt-élőlények sokasága áll évmilliók óta. A félsziget északi részén található az elmocsarasodó, náddal fedett Külső-tó, környékén mocsárrét-társulásokkal.
Igazi madárparadicsom, a parti madarak és nádi énekesek mellett, a fokozottan védett nyári lúd fészkelőhelye.

Nyugati partjánál magasodik a Csúcs-hegy, amelyen még mindig megtalálni az egykor nagy területen termesztett levendula-ültetvények maradványait, és a levendulásba telepített mandulást.
A Külső-tótól délre, a Balaton felett huszonöt méter magasan, szélmarta mélyedésben található a Belső-tó. Nyílt vizére vízimadarak járnak táplálkozni.

help

Az eredetileg erdőssztyepp zónába tartozó félsziget dombos, lankás felszínét legtöbb helyen száraz lejtős sztyepprét és szilikát sziklagyep fedi, olyan mediterrán ritkaságokkal, mint az őszi csillagvirág, a vetővirág, a borzas szulák, és a hártyás galambbegy. Az erdővel fedett területek uralkodó társulása a molyhostölgyes-virágoskőrises-cserszömörcés erdő. A félsziget madárfaunája is igen gazdag, eddig 112 madárfaj fészkelését bizonyították – leghíresebb a mediterrán elterjedésű és jellegzetes hangú füleskuvik, de fészkel itt kabasólyom, gyöngybagoly, fekete harkály és a mind gyakoribb gyurgyalag is. A terület több mint ezer fajt számláló rovarfaunája is értékes, énekes kabócái pedig a legszebb mediterrán estéket varázsolják a Balatonra néző tájra.

Az említett barátlakásokon túl a terület kiemelkedő kultúrtörténeti értéke a bencés apátsági templom Tihanyban, amelyet 1055-ben alapított a ma is az altemplomban nyugvó I. András. A falu házai között több is védett, mert kialakításukban a népi építészet elemeit hordozzák.

Kialakulása

A Balaton semmilyen összefüggésben nincs az egykori pannon beltengerrel. A törések mentén lesüllyedt medence a pleisztocén végén alakult ki, mintegy 12-10 ezer évvel ezelőtt.
Amíg a bazaltláva a krátertől csupán néhány száz méterre jutott el, mert kihűlve gyorsan megmerevedett, addig a kirobbant vulkáni törmelék több kilométer távolságra is elszállítódott a szél szárnyán, és lerakódva bazalttufává tömörödött. Ilyen bazalttufa fedi be a Tihanyi-félszigeten is a pannon homokot, agyagot. A bazalttufa jól faragható, szilárd kőzet. Ebbe mélyítették a tihanyi műemlék templom 900 éves altemplomát. A tihanyi bazalttufarétegeket nemegyszer a szél is kipreparálta, a félszigetnek az Aszófő felé eső oldalán kalapszerű, hatalmas sziklafigurák alakultak ki a szél hatására.

help

A félsziget két, vízzel feltöltődött mélyedését, a Külső- és Belső-tavat is valószínűleg a szél vájó munkája alakította ki.
Eközben a Pannon-tengerből egy sekély vizű tó – a Pannon-tó – maradt vissza, amelynek part közeli régiójába esik a mai Tihany. Itt, ebben az elszigetelődött tóban különleges endemizmusok fejlődhettek ki. Ennek köszönhetően homokosagyagréteges összlet jött létre, ez az ún. Tihany-formáció, ami puhatestű faunamaradványai (Congeria – “kecskeköröm”) miatt különleges hírnévre tett szert.

A tihanyi vulkánok némelyike különösen érdekes abból a szempontból, hogy már a víz alatt, a tenger visszavonulása előtt is működött. A tihanyi vulkánok másik sajátossága az volt, hogy tufaszórásaikkal felszínre hozták a mélyben rejtőzködő üledékes kőzeteket, leggyakrabban a permi vörös homokkövet és a később keletkezett mészkőféleségeket. Ezekből áll például az Óvár, a Diósi-tető, az Apáti-hegy, a Csúcs-hegy, a Gurbicza-tető, a Levendulás, a Kiserdő-tető stb. A tufaszórások elmúltával a vulkáni utóműködés jeleként forró vizek és gőzök törtek gejzírként a felszínre.

help

A bennük oldott mész, illetve kova-anyagok hidrokvarcit és gejzirit formájában egymásra rakódva váltak ki. Ezek az úgynevezett kártyakövek a Csúcs-hegy és a Nyereg-hegy közötti gerinc szikláin figyelhetők meg. A gejzírkúpok mindegyikében üreg van, csúcsukon volt vagy van egy szűk bejárat. Lóczy Lajos 1913-ban még 110 gejzírkúpot talált, ma már alig több mint 50 van belőlük, de a Kerek- hegy, a Cser-hegy, a Szarkádi-dűlő, a Hosszú-hegy, a Gejzír-mező mindegyikén könnyedén rájuk akadhatunk. A legszebb és méltán európai hírű az Aranyház gejzírkúp. Nevét a forráskúpon megtelepedett zuzmótól kapta, amely a lemenő Nap fényében aranysárgán csillog. A hévforrások működése mintegy félmillió éve szűnhetett meg.

Megközelítése, részei

A település a Balaton északi partján, a 71-es út mellett található. A 71-es útról lekanyarodva az országút a Gödrös nevű földrajzi egység és szabad strand mellett visz el, és a kiépített part mellett számtalan horgászhely és pihenőpad található. A déli partról a települést a Szántód és Tihany között közlekedő kompon érhetjük el.

A félsziget legmagasabb része a Csúcs-hegy. A szárazföld felől bevezető út mellett jobbra fekszik a Külső-tó, amelyet nádas övez, és a természetvédelmi okokból nem látogatható. Más a használata a falu déli részén fekvő Belső-tónak, amely körül pihenőpark, futballpálya és játszótér található, és amely leghamarabb fagy be télen, és ezért kedvelt korcsolyapálya is. A közelben találhatók az egykori gejzír működésének maradványai. A lakott településen kívül szőlők, legelők, erdők és levendulaültetvények találhatók az amúgy itthon először (1952) itt Nemzeti Park kategóriába sorolt környéken.