Egykori bazaltbánya, amelyben feltárul az 5-6 millió évvel ezelőtt keletkezett vulkán belseje. A vulkáni kráterben sétálhat a látogató, ahol a kihűlés közben sokszögletű, függőleges oszlopokként megdermedt bazalt lávazuhatag látható. Zánka közelében – a Balaton északi partján vezető 71-es közúton – jelzőtáblával lehet találkozni: barna alapú táblák hívják fel a figyelmet “HEGYESTŰ, GEOLÓGIAI BEMUTATÓHELY”-re a Balaton-felvidéki Monoszló határában. A felhagyott bazaltbányánál található épületben létrehozott kis kiállítás tájékoztatja az érdeklődőket a Nemzeti Park természeti értékeiről, a bazalthegyekről, a Balaton-felvidék egyéb geológiai értékeiről, valamint a kézi fejtésű kiskockakő-bányászat hagyományairól. A Dunántúl jellegzetes kőzeteiből összeállított kőpark segítségével geológiai időutazáson vehetünk részt. A bemutatóhelyen kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására van lehetőség.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, fokozottan védett terület, látogatása korlátozott, azaz szabályozott a terület felett illetékes természetvédelmi hatóság által. A Káli-medencében található, megközelítése közforgalmi járművel kissé bonyolult, vonattal Zánkáig, busszal Monoszlóig váltsunk jegyet. Tulajdonképpen igazán természetjáróknak való csemege, hiszen ide leginkább gyalogosan, vagy kerékpárral juthatunk el.
A bemutatóhelyet könnyen megtaláljuk gépkocsival is, s a hegyen parkolóhely is ki van alakítva. A Káli-medencét behálózó, a nemzeti park által újonnan kialakított túraútvonalak közül a piros négyzet belül fehér jelű gyalogos és a dupla piros kör belül fehér jelű kerékpártút, a hagyományos turistautak közül a (Monoszló-Zánka közötti) sárga sáv felvezet a bányaudvarra, míg a Balaton felvidéken végighaladó kék sáv 200-300 méterre közelíti meg a bemutatóhelyet. Gépkocsival odatalálhatunk a 71-es útról Zánkán keresztül, vagy Monoszló, ill. Köveskál, felől. A Káli-medence számos gyönyörű panorámát nyújtó kilátóhelyet kínál, de a legcsodálatosabb közülük talán a hegyestűi bányaudvar peremén található. A medence keleti kapujában álló, a Balaton felől nézve szabályos formájú, de más irányból nézve jellegzetes, féloldalasan “elfelezett”, csonka hegy meghökkentő látványa, geológiai értékei meg az onnan nyíló kilátás miatt már eddig is egyik kedvelt kirándulóhelye volt a természetjáróknak, s azon keveseknek, akik a szegényes információ ellenére is felkeresték e helyet. Ebben az évben a látogatók egyre jobb körülményeket, gondozott bányaudvarokat, tájékoztató táblákat, rendezett és tisztán tartott területet találtak. A felső bányaudvar nyugati peremén a Salföldön élő Somogyi Győző festőművész grafikája alapján készült panorámakép segítségével azonosíthatjuk a Káli-medencét övező hegyeket. Itt látható a Balaton, délről a Fonyódi-hegy, onnan nyugatra a Badacsony, a Gulács, a Keszthelyi-hegység, a Csobánc, a Fekete-hegy, a. Boncsos-tető, a távolban még a Tátika is felismerhető. Hegyestű. Balaton-parti bazaltbányászat névvel illették azokat a kőbányaüzemeket, melyek a Balaton-partja közelében sorakozó vulkáni kúpok, a Badacsony, a Gulács, a Tóti-hegy bazaltkőzetét fejtették. A hegyek letermelését hosszas, több évtizedes, a földtani természetvédelmi és tájképvédelmi célokért folyó küzdelem nyomán fokozatosan felszámolták. Ide sorolható a Hegyestű kisebb, arányosan formált kúpja is.