Szent Magdolna (Árpádkori) templom A karcsú Árpád-kori kőtemplom építésének pontos ideje nem ismert. Valószínűleg a XIII. század második negyedében keletkezett. A román kori falusi templomok stílusát viselő épületről az első okleveles adat 1341-ből származik. Egyedi megoldású s tornyot lezáró „csürlős” sisak. Ez kőből falazott, a torony négyzetes alapidomából átmeneti tagokkal nyolcoldalú gúlává formálódó sisakformát jelent. Arányaiban, tömegképzésében, alaprajzi elrendezésében az egregyi templom egyike a legfejlettebb és legszebb falusi román kori templomainknak. A felsőörsi s a tihanyi altemplom mellett a harmadik épségben maradt Balaton környéki Árpád-kori templomunk. Szőlőhegyek, borok A szőlőkultúra nagy hagyományokra tekint vissza Hévíz egregyi városrészében. A rómaiak honosították meg a szőlőtermesztés tudományát, melyet egy 1221-ben kelt oklevél tanúsága szerint az Árpád korban itt élő magyarság ápolt tovább. A középkori falu a török időkben elpusztult, s a népesség pótlására a XVIII. Század elején német telepesek költöztek Egregyre. Elődjeikhez hasonlóan elsajátították a tradicionális, Balaton környéki szőlőkultúrát. Az egregyi szőlőhegyet 1998-ban minőségi bortermelő hellyé, az itt termő borokat pedig balatoni tájjellegű borokká nyilvánították. Római kori romkert Hévíz egregyi városrészén a környék egyik legjelentősebb császárkori településének maradványait rejti magában a föld, amely csaknem négy évszázadon át, az 1. század első felétől az 5. század elejéig lakott volt. Az eredetileg fagerendákból épült boronaházat az I.-II. század fordulóján nagyméretű kőépület váltotta fel, amely 45 m hosszú és csaknem 23 m széles volt, és különböző hőmérsékletű (meleg, hideg és langyos) medencével rendelkezett. Az épület vélhetően a III. században épült újjá, ebből az időszakból származhat az az alapkő, amelyet egy belső, Mithras-szentélyhez tartozó oltár alapkövének tartanak. A romkert szabadon látogatható. Egregyi szüreti mulatság A szőlőkultúra nagy hagyományokra tekint vissza Hévíz egregyi városrészében. A rómaiak honosították meg a szőlőtermesztés tudományát, melyet egy 1221-ben kelt oklevél tanúsága szerint az Árpád korban itt élő magyarság ápolt tovább. Szeptember elején tartják az immár hagyományos szüreti mulatságot Egregyen. A kétnapos rendezvényen népzenei és néptáncos műsorszámok, szüreti bál és főzőverseny is várja a városrészbe látogatókat.