Balcsi.net » Hévíz-Keszthely kerékpárút
Balatonszentgyörgyön – kb. 1 km hosszan – ebben és a következő szezonban sok jóra a bringások nem számíthatnak… Most éppen kábelek fektetése miatt törték fel az utat.
Épül az M76-os gyorsforgalmi út!
Egy útépítés ezzel jár… De jobb felkészülni arra, hogy most mi is vár a kerékpárosokra a Zala folyó és a balatonberényi elágazó között.
Még több friss élmény a Balatoni kerékpárút nyugati szakaszáról ide kattintva érhető el!
Információk
A múzeumban található közel 4 évtized gyűjtő-munkájának gyümölcse, a rengeteg európai és afrikai trófea. Itt láthatók a benszülöttek használati tárgyai, vadász és harci eszközei, az afrikai népek kultúráját reprezentáló bútorok, népművészeti tárgyak. Nagy Endre dolgozószobájában személyes tárgyai, kedvenc fegyverei és vadászfelszerelése látható. A múzeumot egy kisebb állatkert veszi körül, ahol megtalálható hazánk jellegzetes állatai mellett az afrikai élővilág számtalan faja. Emberközelben él a vaddisznó család, bivalycsorda, zebra, tevék. A páva és a gólya otthonosan mozog a legelésző dámvadak között. A múzeumtól kb. egy kilométerre az erdő aljában hatalmas bekerített területen szarvasok és őzek élnek természetes környezetükben. Dr. h.c. Dr. Nagy Endre: 1944-ben mint csendőr századost a báró Hatvany Alexandrával kötött titkos házassága miatt börtönre ítélték. A Horthy-rendszert követő új hatalom, szakmai tudásának köszönhetően 1950-50 között a kormányvadászok főnökévé nevezte ki. A politikai viharok miatt családjával együtt menekülnie kellett. Ausztriában és Németországban tevékenykedett vadászati vonalon, majd a Frankfurt melletti Opel Zoo egyik vezetője lett. 1954-ben a düsseldorfi nemzetközi vadászkiállítás trófeaosztályának vezetője volt. Három afrikai gyűjtőútja után, 1958-ban végleg elhagyta Európát és Tanzániában telepedett le, ahol állatkertek és múzeumok megbízásából mint gyűjtő és vadbefogó tevékenykedett. Évek múlva már az ország egyik legismertebb fehér vadásza, állatkert- és vadaskert alapító az afrikai vadászkultúra európai mintára történő átformálója a Kilimandzsáró és a Meru vulkán vadászterületén, ahol egyben vadászati főnök is. Az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás egyik értelmi szerzője, melyen a tanzán pavilon vezetőjeként vett részt. Vadászati és néprajzi gyűjteményének nagy részét 1984-ben Balatonedericsre, családi kúriájába hozta haza, mely azóta élő állatvilággal körülvéve múzeumként működik. Az ő nevéhez fűződik még a kenyai Windisch Graetz herceg trófeagyűjteményének a keszthelyi Festetics-kastélyba történő hazahozatala is. Számos vadásztársaság tagja, a Véreb- és Agarászegyesület elnöke. Magas kitüntetésben részesül Tanzániában. Idehaza a Magyar Népköztársaság Csillagrendje, (1986) a keszthelyi Agrártudományi Egyetem életművéért ajándékozott honoris causa (1993) és a Hubertus-kereszt aranyfokozata postomus kitüntetésének tulajdonosa. Számos publikációja jelent meg mind külföldi, mind belföldi szaklapokban. Halála után immár 4 vadásztársaság, valamint a balatonedericsi általános iskola vette fel a nevét. Tanzániában egy róla elnevezett tó teszi nevét halhatatlanná. Hamvait Balatonedericsen és Tanzániában helyezték örök nyugalomra. Halála után második felesége Beretz Katalin működteti és bővíti férje terveinek megfelelően a kastélyt Afrika Múzeum néven.