Keszthely-Tapolca Balra kitérőt tehetünk a Festetics kilátóhoz, jelzésünket követve egy erős lejtős rész után megérkezünk a Nagymezőre. A túrázókat itt esővédő ház és pihenőpadok várják. Érdemes megcsodálni a gyönyörű panorámát Keszthely és a Balaton irányában. Továbbindulva az aszfaltút hajtűkanyarjába ráfordulunk az onnan induló földútra. Itt a kék és piros jelzések együtt haladnak tovább, és hamarosan egy rét szélére visznek ki. A mező jobb szélén kettéágazó úton menjünk a bal oldalon, a kék jelzéseket követve. A Pórak-háti völgyben való hosszú kapaszkodás után hirtelen kiérünk egy keskeny aszfaltútra, itt a jelzések alapján jobbra indulunk el. Kövessük a jelzéseket akkor is, amikor otthagyjuk az aszfaltutat és nekiindulunk az Iván-hát gerincén végigvezető földútnak! Egy idő után a kék jelzések jobbra letérnek, Vállus felé, az árokba. A Keszthelyi-hegység a magyarországi Dunántúlon helyezkedik el, a Dunántúli-középhegység elkülönült nyugati tagja. A hegységet egyik oldalról a Balaton, másik oldalról a Gyöngyös-patak, a Tapolcai-medence és a Várvölgyi-medence veszi körül. A Keszthelyi-hegység területe kb.150 km2. Keszthelyi-hegységKét fő vonulata van: a Vállus-Vonyarcvashegy vonulat és a Keszthely-Rezi vonulat. Két legmagasabb csúcsa a Köves-tető (444 m) és a Meleg-hegy (425 m). A Keszthelyi-hegységet a vulkánosság hozta létre. Hegyei dolomitból, kihűlt lávából és Pannónia üledékből állnak, amelyeken gyönyörű gesztenye erdők találhatók. A Keszthelyi-hegység sokszínű, varázslatos táj, amely a turisták kedvelt helyszíne ezáltal. A gyalogtúrák a hegységben nagyon népszerűek. A hegység legszebb részeit vulkáni erők formálták, hatásuk mind a mai napig érződik. Itt a sűrű növényzet megnehezíti a haladást, amíg ki nem érünk az árok túloldalára. Hamarosan megérkezünk Vállusra, ahol a templom alatti ház falán találjuk a pecsétet. A falu szélét elhagyva a Láz-tető oldalán felfelé vezet tovább az utunk. A Barbacsi-erdőbe érve egy jól járható földúton gyalogolunk tovább. Hamarosan látható lesz a Kő-orra és a hegyoldal szőlői, présházai. A házakat elérve a kéktúra útvonala balra folytatódik, a Kő-orra felé, de ha innen pár lépésnyi kitérőt teszünk, a tanúhegyekre néző nagyszerű kilátásban gyönyörködhetünk. Átgyalogolunk a Lesencefalu felé tartó országúton, majd a Kő-orrának oldalában megyünk felfelé. A szőlőskertek között elérjük azt a kis kiszögellést, ahol a keréknyomok hirtelen balra fordulnak. Innen nyílik a legszebb panoráma a Tapolcai-medencére. Tapolcai Tavasbarlang: Az ország egyetlen barlangja, amelyet csónakkal járhatnak be a látogatók. 1903-ben kútásás közben fedezeték fel a barlangot, amelynek a 13,7 millió éves kőzetébe a feltörő melegvíz alakított ki járatokat. A barlang száraz ágában kisebb szoba nagyságú termek láthatók. Tapolcai tavasbarlangA vizes ág 200 méterét víz alatti reflektorok világítják meg, csónakkal körútvonalon bejárható. A barlang vize 18-20 fokos, a csónakázó rész vízmélysége 70-120 cm, a hőmérséklet a barlangban egész évben 20 fok körüli.Utunk a Kő-orra felé vezet tovább, de teljesen nem éri el a tetejét. A kéktúra keréknyomai itt hirtelen eltűnnek, és egy alig kitaposott ösvényen megyünk tovább. Ezután lefelé visz az út, majd kiérünk az erdőből. A kék jelzések szőlőskertek és présházak között vezetnek tovább, egészen a Mátyás- kút forrásáig, amely kellemes pihenőhely az elfáradt túrázóknak. Lesenceistvándot elérve keressük meg a pecsételőhelyet, egy kocsmát, vagy ha az zárva van, a mellette lévő közértet. Innentől kizárólag aszfaltos úton haladunk egészen Tapolcáig. Lesencetomajon keresztül, a 84-es utat keresztezve, egy sorompó után érkezünk Tapolcára. A körforgalomnál jobbra fordulva néhány perc alatt elérjük a vasútállomást, ahol ismét pecsételhetünk. Tapolca belvárosa felé indulva, a kék jelzést követve érünk el a Deák Ferenc utcáig, onnan pedig a Főtérre. Innen az Arany János utcára kellene jobbra befordulni (mert ez vezet egyenesen a Szent György-hegy felé), de ha van kedvünk, menjünk le a Malom-tóhoz a jobbra nyíló árkádos házon keresztül, mert ezt vétek kihagyni, ha Tapolcán jár az ember. A templom felé átvágva térjünk vissza az Arany János utcára és ezen tovább folytassuk az utat a Szent György-hegy felé. A várost délről elkerülő főutat elérve keresztezzük azt és haladjunk tovább dél felé! Átmegyünk a vasútvonalon, majd folytatva a gyaloglást, a kék jelzés egy buszmegállónál fordul le az aszfaltútról jobbra. A kéktúra itt jól kijárt földútra kanyarodik, innen a szőlők közé, majd emelkedni kezd. Balra fordulva már egyenesen a hegy felé haladunk. Hamarosan közelről láthatjuk a bazaltoszlopokat, ugyaninnen szép kilátás nyílik a Csobánc felé. A földútról való letérés egy fehér falú, barna ablakos présház közelében található. A tanya mellett befordulva az erdőben ott az ösvény és az első jelzések. A turistaház tisztását innen pár perces meredek emelkedő után érhetjük el. Tanuhegyek Tanuhegyek A Tapolcai-medence tanúhegyei: A nemzetközileg is ismert, kiemelkedő szépségű vidék vulkanikus eredetű tanúhegyeinek látványa szinte mindenki által ismert. A déli partról fő helyen a koporsó alakú Badacsony, szemben állva attól balra a szigligeti Várhegy, háttérben a Szent György-hegy, míg jobbra a Tóti-hegy, a Gulács süveges alakja és távolabb a Csobánc. A Tapolcai-medencét uraló magányos kúpok, csonkakúpok az ország egyik legszebb táját alkotják , de nemcsak szépségük lenyűgöző, hanem történetük is.