You are here:
Kéktúra: Badacsonytördemic-Nagyvázsony

A tördemici vasútállomásról a falu irányában elindulva előttünk tornyosul a Badacsony. Az aszfaltos utca csak enyhén emelkedik, de a főút keresztezése után nekiindulunk a meredekebb kapaszkodónak is. A falu házai lassan elmaradnak mögöttünk, helyüket átveszik a nyaralók, présházak.

Országos Kéktúra - Badacsonytördemic-Nagyvázsony
  • GPS: – –

  • Megközelítés: … … …

Szentbékkállai kőtenger: A Káli-medence közös kincse, a Kőtenger talán itt a legszebb. Itt láthatjuk a leglátványosabb sziklaformákat, a kő mélyedéseiben megtelepedő növények, virágok ritka, csodálatos együttesét. SzentbékkállaA kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze.
Utunk közöttük vezet kígyózva, az útelágazásoknál tisztességesen jelezve van a követendő irány. A hegyoldalban feljebb emelkedve egyre szebb a kilátás a falura és a Balatonra. Elérjük a Badacsony oldalában kanyargó keskeny aszfaltúton a volt Rodostó turistaházhoz vezető keskeny lépcsősort. A Bujdosók lépcsője balra indul el meredeken felfelé a hegyoldalban, és két szakaszból áll. A rövidebbik, a 125 lépcsőfokból álló a volt Rodostó turistaházhoz vezet. A turistaház már rég megszűnt, helyén luxusüdülő áll. A kéktúra itt ösvényre tér és jobbról megkerüli a jó nagy bekerített területet, aztán visszatérve az alsó lépcső nyomvonalába tovább indul felfelé az egyre meredekebb hegyoldalban. Itt, a lépcsősor aljában keresztezi a kék jelzés útja a piros jelzés ösvényét, amely a válla magasságában kerüli meg a Badacsonyt. A lépcsősor felső szakasza egy régi turistakönyv szerint 464 lépcsőfokból áll. A lépcsősor tetején lévő pihenőhely után a kéktúra ösvénye jobbra fordul a fennsík szélén, de érdemes az itt kezdődő kék háromszög jelzésen egy rövid – alig kétszáz méteres – kitérőt tenni bal felé a Tördemic-kilátóig, ahonnan a Szent György-hegyre nyílik nagyszerű kilátás.
A Badacsony a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, a Balaton két öble közé ékelődve magasodik. A csaknem kerek hegy kerülete 11 km, észak-déli irányban kissé megnyúlt tetőrégiójának átmérője 1-1,5 km, legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 437,4 m. BadacsonyOldalát 280 méteres magasságig – szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas – különféle laza üledékek borítják, efelett szürke bazaltsziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből. A hegyről a déli parton fekvő Fonyódra illetve Fonyód–Alsóbélatelepre látunk rá. A pihenőhelyre visszatérve továbbindulunk a kék jelzésen és rövid sétával elérjük a fennsík szélén található ösvényen a Ranolder-keresztet. A kereszt mögött itt is erdei pihenő van a tisztáson, de érdemesebb a kereszt alatti kilátóteraszon helyet keresni a pihenéshez. Innen már jóval tágabb az elénk táruló panoráma, délnyugat felé belátható a Balaton egész nyugati medencéje.
Továbbindulva hamarosan újabb kilátópontra érünk. Innen a kéktúra ösvénye elindul a badacsonyi fennsíkot keresztező nyiladékon, de hamarosan jobb felé fordulva a Hertelendy-emléktáblához és az alatta lévő kilátóhelyhez vezet az ösvény. Kicsit vesztve a magasságból érjük el a kilátót, innen kelet felé nyílik nagyszerű panoráma, végig a Balaton északi partja mentén.
Tovább folytatva utunkat az ösvény visszakapaszkodik a fennsíkot keresztező nyiladékba – melyet korábban elhagyunk a letérés miatt -, és hamarosan elérjük benne a nyiladék északi végén álló Kisfaludy-kilátót. Érdemes felkapaszkodni a kilátó fa lépcsőfokain, mert bár a környező fák már eléggé megnőttek, a kilátás azért innen is nagyon szép. Észak felé már láthatók a Tapolcai-medence tanúhegyei: a Gulács, a Tóti-hegy, a Csobánc és nyugat felé pillantva a Szent György-hegy is.
Leereszkedve a kilátóból és egy kicsit visszafelé ballagva a nyiladékon elérjük azt a pontot, ahol a kéktúra ösvénye jobbra letér és nekiindul a lejtőnek a Kőkapu irányában. Ez egy keskeny és egyre meredekebb völgy, amely északi irányban szinte kettémetszi a Badacsonyt. Ha visszapillantunk, miután az út kiér a szűk völgyből, megláthatjuk magát a Kőkaput is, vagyis a völgy két oldalán álló meredek bazaltsziklákat. Itt ismét keresztezzük a piros jelzést, és egy rövid szakaszon még az erdőben halad tovább az ösvény.
Hirtelen érünk ki a Badacsony erdejéből a nyaralók és présházak közé, és egyre lefelé ballagva a hegyről, közöttük folytatjuk utunkat. Megállunk egy rövid pihenőre a Köböl-kút előtti réten, itt egészen kinyílik a panoráma, érdemes körbepillantani. Ha hátranézünk, mögöttünk a Badacsony tömege még elfoglalja az egész déli horizontot, balra, nyugat felé pillantva pedig a Szent György-hegy panorámája tárul a szemünk elé. Ha további útirányunk felé nézünk, ott a Gulács meredezik előttünk. Továbbfordulva kelet felé a Hármas-hegy három csúcsa látható.
Továbbindulva átvágunk a szőlők között és keresztezzük az országutat. A négysávos úton áthaladva most már a Gulács oldalában kezdjük meg a felfelé való kapaszkodást. Egy ideig a házak között megyünk az úton, majd az erdőnél a kéktúra ösvényre tér és meredeken emelkedni kezd. Erős kaptatón jutunk fel a Gulács délkeleti oldalán lévő kis vállhoz. Innen már lejt az ösvény és nemsokára kiágazik utunkból a csúcsra vezető kék háromszög jelzés. Továbbra is lejtőn haladva hamarosan kiérünk az erdőből a Káptalantótiba vezető országútnál. Innen pillantjuk meg először teljes szépségében a Csobáncot, eddig szinte mindig a Gulács takarásában volt.
Nagyjából félórás országúti meneteléssel érjük el Káptalantóti központját, a főteret és az autóbusz-fordulót. Itt a kereszteződésben balra térve néhány lépéssel elérhető a kéktúrás pecsételőhelyként is funkcionáló Jóbarát nevű kocsmahivatal. A buszfordulóból észak-északkelet felé indulva az országút szélén menetelve elhagyjuk a falut.
Ahogy elhagyjuk Káptalantótit és elérjük a tapolcai országutat, egy darabon jobbra fordulva megyünk tovább, majd 2-300 méterrel arrébb elérjük a földutat, amely a Csobánc felé araszol tovább. A Kéktúra ezen a földúton vezet végig a hegy nyugati oldalán. A Csobáncon felfelé, szőlők és présházak között gyalogolunk a sűrűn kanyargó úton. Nem sokkal feljebb útelágazáshoz érünk, ahol a meredek földúton elindulva hamarosan már láthatjuk is a kék rom (K ) jelzéseket. A Vár-kút utáni tanya mellett letérünk egy ösvényre, jobbra. A hegytetőre felérve a panoráma minden fáradságért kárpótol! A tisztás emellett remek pihenőhelyet is kínál. Továbbindulva a kék rom (K ) jelzésen a kéktúra földútjára térünk vissza és azon folytatjuk az utat. Lesétálunk a völgyben futó földútra, majd a túlsó oldalon elkezdünk újra felfelé gyalogolni, a Láz-tető ikercsúcsai közé. A nyereg túlsó oldalán leereszkedve megkerüljük a Kopasz-hegyet és kisvártatva megérkezünk Mindszentkállára. A falu északi végén érintjük Mindszentkállát, majd tovább megyünk a Szentbékkállára vezető úton. A rövid országúti szakasz után balra fordulva egy lovastanya mellett megyünk el. A legelő túlsó szélén útelágazáshoz érünk, ahol jobbra tartunk.
Az út a legelő északi szélén visz tovább, a rét túlsó végén, az újabb elágazásban már látni fogjuk a Kőtenger irányát jelző nyilat, nem sokkal később pedig magát a dombot is. A kéktúra ösvénye a közepe táján vezet fel a hegygerincre és tovább, majdnem a hegy északi végéig. Ha azonban van időnk és kedvünk, megéri végigjárni a domb sziklacsoportjait.
Az ösvényen lejutunk a Kőtenger dombjának keleti oldalára, majd egy földútra. Ezen gyaloglunk Szentbékkálla határáig. Itt a Toldi utcán megyünk végig, majd kitérőt teszünk a velétei palotaromhoz, s visszatérünk a faluba, ahol a központban épült presszóban pecsételhetünk.
Elhagyjuk a falut kelet felé a főúton, innen balra láthatjuk meg a Feketehegyet. Egy hosszabb egyenes menet végén, egy kőkeresztnél az út elfordul jobbra, mi azonban egyenesen haladunk tovább a kék jelzéseket követve. Hamarosan elérünk a szőlőkig és a töttöskáli templomromig. A kék jelzés még a templomrom előtt lefordul balra egy keréknyomra és szőlőstelkek, présházak között vezet minket egyre feljebb a hegyoldalon. Annál a présháznál, ahol a keréknyomok megszűnnek, a szőlők bal oldalán található a továbbvezető ösvény. Ezt követve néhány percen belül elérünk egy keresztutat, melyen a jelzéseknek megfelelően balra indulunk el.
Egy darabig lejtőn haladunk lefelé, majd az út jobb oldalán megpillantunk egy kőkeresztet, ahol letérünk jobbra, egy ösvényre. Ezt követően újra szőlők között haladunk, amíg el nem érjük a hegyoldalban vezető aszfaltutat. Velünk szemben nyílik az út az Öreg-hegyi kúthoz, ami állandó vízvételi forrás. Az aszfaltúton haladva a jelzések jobbra térítenek minket, felfelé a hegyre. Egy-két perces felfelé menet után azonban újra jobbra fordulunk.
A kényelmes út balra, egy ház melletti ösvényen halad tovább. Meredek szakasz következik felfelé. A kék jelzések egy ponton jobbra irányítanak minket. Innen már csak egy kisebb emelkedőn kell felgyalogolnunk, hogy elérjük a Fekete-hegy fennsíkjának szélét. Itt nagyon közel vagyunk a kilátóhoz, ahonnan fantasztikus rálátás nyílik a teljes Káli-medencére.
A kilátó után továbbindulunk a fennsík szélén vezető ösvényen. Jó 200 méterrel később érünk le a nyeregbe. Innen jelzéseink hirtelen délkelet felé fordulnak és a meredek lejtőn lefelé vezetnek bennünket. A lejtő nem hosszú, a hegyen oldalazva megyünk tovább. Az út fordul egyet, lassan kiérünk a fák közül. Hamarosan elérjük azt az utat, amely az öreg-hegyi út folytatása, ezen balra, északkelet felé fordulunk.
A szőlők után egy kis erdőbe érünk, majd egy árkot megkerülve balra fordulunk, így visszakanyarodunk a hegy felé. Utunk mély árokban vezet, itt kb. 150 métert megyünk felfelé, majd jobbra mászunk ki az árokból, a nyilaknak megfelelően.
Káli-medence: A Balaton-felvidék lenyűgöző természeti-tájképi világának egyik koronaékszere ez a romantikus, békés, idilli táj. Egyedülálló tájképi értékei mellett kőzettani, növény- és állattani kincsei is kimagaslók – ami azonban valóban egyedülállóvá teszi ezt a területet, az a remény. Annak a reménye, hogy lehet így, élhet így az ember, ahogy a táj tanúsága szerint itt él évszázadok óta. Hogy nem elvesz és tönkretesz, hanem hozzáad és eggyé forraszt.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik legértékesebb gyöngyszeme a Káli-medence. A csodálatos panorámás tájat hegyek, völgyek, tavak és számtalan más természeti szépség alkotják. A medence a Balatonnal párhuzamosan, a Balaton-felvidék nyugati részén helyezkedik el. A bonyolult struktúrájú, formagazdag táj kialakításában olyan természeti erők vettek részt, mint a tenger, a vulkanizmus, a víz és a szél, valamint a földkéreg mozgásai.
Egy pincét elérve az árokra merőleges füves úton indulunk tovább, azon balra kanyarodunk, majd egy villanyvezeték utolsó oszlopánál megint balra fel, ahogy a jelek is mutatják. A balra kanyarodó, erdő felé vezető utat azonban hamar otthagyjuk, és az előttünk magasodó kis domb felé vesszük az irányt. Egy szőlő bal peremén felfelé haladunk, az erdő széléig. Az itt húzódó úton jobbra fordulunk és egyenesen megyünk tovább. Egy tisztás szélére érve balra felfelé folytatjuk az utat. A nyilaknak megfelelően egy gyalogösvényen jobbra térünk. Kisvártatva kiérünk egy szőlő felső sarkára, majd egy újabb ösvényre. Egy akácost elhagyva utunk lefelé folytatódik, majd balra fordulunk a völgy felé. A tölgyesben folyamatosan ereszkedünk tovább. Egy nagy jobbkanyar után a szőlőt elhagyva balra kanyarodunk, majd az erdőben egy négyes elágazáshoz érve a jeleket követve megint balra. Hamarosan egy újabb útkereszteződéshez érünk, ahol egyenesen tovább kell menni. Amint kiérünk az erdőből, fel is tűnnek Balatonhenye házai. Balatonhenye főutcáján visz tovább a túra, amint a jelzések is mutatják. Pecsételni a vegyesboltban lehet. A kék jelzéseket követve elsétálunk a templomig, innen ismét felfelé visz az utunk: egy földúton, fel a dombon. Erdőfoltok között haladunk tovább, végigmegyünk egy kalászoson, majd betérünk az erdőbe. Ezen a szakaszon a kék jelek néha hiányoznak, ezért figyelnünk kell. Viszonylag eseménytelen erdei út után érkezünk meg a csicsói erdészház felé vezető kocsiútig. Balra fordulunk az erdészház és erdei iskola felé, és körülbelül 3 km-t haladva érjük el az erdészházat. Pecsételni az épülettel szemben van lehetőségünk, egy fánál az út túlsó oldalán.
A csicsói erdészház után a jelzés északkelet felé irányít bennünket, majd egy derékszögű kanyar után a Vigándpetend-Nagyvázsony országútra. Jobbra kanyarodva és körülbelül 200 m után lekanyarodva enyhe lejtős út következik, melyen tovább haladva elérjük a tálodi kolostor romját és a Kinizsi-forrást, mely a kolostor romjától nem messze fakad.
A kék jelzés a rom alatt halad el és átkel azon a patakon, amelyet a forrás táplál. A forrás után nem sokkal aztán kiérünk az erdőből, és a hosszúkás tisztáson végigpillantva rögtön a szemünk elé tárul a Kab-hegy tömbje, tetején az adótornyokkal. Az erdő szélén folytatjuk az utunkat, egy idő után fatábla mellett haladunk el, amely az Ilona-kápolna romjaihoz invitál bennünket. Utána felkapaszkodunk a Szent Mihály-hegyre egy kopár domboldalon futó szekérúton, ahol egy bekerített rész mellett juthatunk el a pálos kolostor romjaihoz. Innen egy kisebb ereszkedés, majd felkapaszkodás után érjük el Nagyvázsony első házait. A kéktúrás pecsételőhely a vár pénztáránál található. A kék jelzés a várfal alatt van, mely a Vázsonyi-séd völgybe vezet.