A három megye – Veszprém, Somogy és Fejér – találkozásánál lévő település, Balatonvilágos, Balatonaliga és Balatonvilágos egyesüléséből jött létre.
Aliga és Világos az 1950-es években is csak pár nyaralóból álló fürdőtelep volt. Aliga feltehetően egy hajdani csárdáról kapta nevét, Világos pedig az itteni föld világos színéről. Balatonvilágos Világos-major néven először az 1857. évi kataszteri felmérésben szerepelt. A község 1961-ig Balatonfőkajárhoz tartozott, akkor vált önálló községgé.

Tekszt.

Balatonvilágos a déli part első fürdőhelye. Az aligai rész fürdőtelepét, a mai Club Aliga elődjét 1902-ben kezdték építeni, akkor parcellázták a területet. 1945 után épült a két oldalon mólóval közrezárt kikötő, mely tovább erősítette a település üdülőfalu jellegét. A rendszerváltásig az aligai üdülő zárt terület volt. A Balaton édes, enyhén alkáli vize kálcium-, magnézium- és hidrokarbonát tartalma miatt akár higított ásványvíznek is tekinthető. A Balaton homályos, zavaros színe a mészvegyület felbomlására vezethető vissza, de ehhez hozzájárul a vízben lévő organikus anyagok, valamint a viharok alkalmával felkevert iszap is.
A Balaton északi partján a víz nagyon gyorsan mélyül, a Balaton déli partján azonban sok helyen akár 800m-re is be lehet sétálni. (Ideális a gyermekek és azok részére, akik nem tudnak úszni.)

//]]>