Balatonfüred a Balaton északi partján, lankás dombok által körülölelt 13.500 lakosú kisváros. Az idegen utazó bárhogyan is közelíti meg Balatonfüredet – vasúton, országúton, vízen -, a városba érve azonnal megérzi a múlt és a jelen harmonikus ötvözetét.
Először a földrajzi táj kelti fel érdeklődését: északról a szelíd hegyek, délről a tó öleli át a várost, mely évszázadok óta sugározza a fenséges pannon derűt. Ősi, már a római korban is lakott település, ahol lépten-nyomon a múlt emlékeibe botlik a látogató. Ősi lakónegyedek, régi épületek, templomok, hangulatos szőlőskertek, parkok, vén fák üzennek a ma emberének.

Tekszt.

Nevét először 1211-ben a tihanyi apátság birtokösszeírásában említik. A mai Füred területén a középkorban több település létezett. Elsősorban a máig is folyamatosan tovább élő – de fontosabb szerepet csak a reformkor óta játszó – Füred. Tőle nyugatra Papsoka – a XIV. századtól Siskének nevezik – helyezkedett el, mely rövidesen összeolvadt Füreddel. Füredtől északra a Kéki-völgy napjainkig megőrizte az egykori Kék falu nevét. Ez a település a török hódoltság alatt pusztult el. A ma Füred északkeleti részét képező Arács 1954-ig önálló község volt. Az Arácstól délkeletre fekvő Magyaré települést a középkor végére felszívta Arács. A Balaton északi partján fekvő települést 1971-ben, Magyarországon elsőként avatták gyógyüdülő várossá.

A környék borkultúrájának köszönhetően a Szőlő és Bor Nemzetközi Városa címet is megkapta. Nevezetes hagyománya az 1825 óta minden nyáron megrendezett Anna-bál. Az itteni látnivalók közül kiemelkedik a vörös kőből emelt katolikus templom, a reformátusok fehér temploma, a Balatoni Pantheon, a szívkórház épületegyüttese, a Gyógy téren lévő ivócsarnok, a Tagore sétány, a Jókai-villa, amelyben az író, Jókai Mór emlékkiállítása látható. Érdemes elmenni a Füredhez tartozó Balatonarácsra is: megnézni a Széchényi-kastélyt, és az Ótemetőben megkeresni, Lóczy Lajos Balaton-kutató sírját.

//]]>