You are here:
Balatonederics - Afrika múzeum

Veszprém és Zala megye határán, a 71-es út mellett, festői környezetben található Balatonederics legismertebb nevezetessége az Afrika Múzeum. Megalapítása a híres afrikakutató, neves vadász, néhai Dr. Dr. h.c. Nagy Endre érdeme, akinek a kastély sokáig vadászotthona volt.

Balatonederics - Afrika múzeum
GPS: 46.784799 17.375231

Web: afrikamuzeum.hu

Megközelítés: Balatonedericsről Keszthely felé a 71-es úton, a Zala megye tábla előtt kell bemenni a parkolóba.
Busszal: 200 méterre a múzeumtól, a Fekete kastély előtt található a buszmegálló. Nem mindegyik távolsági busz áll meg itt! A helyközi járatok mind megállnak. A távolsági járatokról a benzinkút előtt kell leszállni. Ez kb. plusz 1 kilométer.
Vonattal: A balatonedericsi állomáson vagy a becehegyi megállóban lehet leszállni. A távolság kb. egyforma.

A múzeumban található közel 4 évtized gyűjtő-munkájának gyümölcse, a rengeteg európai és afrikai trófea. Itt láthatók a benszülöttek használati tárgyai, vadász és harci eszközei, az afrikai népek kultúráját reprezentáló bútorok, népművészeti tárgyak. Nagy Endre dolgozószobájában személyes tárgyai, kedvenc fegyverei és vadászfelszerelése látható.

A múzeumot egy kisebb állatkert veszi körül, ahol megtalálható hazánk jellegzetes állatai mellett az afrikai élővilág számtalan faja. Emberközelben él a vaddisznó család, bivalycsorda, zebra, tevék. A páva és a gólya otthonosan mozog a legelésző dámvadak között. A múzeumtól kb. egy kilométerre az erdő aljában hatalmas bekerített területen szarvasok és őzek élnek természetes környezetükben.
Dr. h.c. Dr. Nagy Endre: 1944-ben mint csendőr századost a báró Hatvany Alexandrával kötött titkos házassága miatt börtönre ítélték. A Horthy-rendszert követő új hatalom, szakmai tudásának köszönhetően 1950-50 között a kormányvadászok főnökévé nevezte ki.

A politikai viharok miatt családjával együtt menekülnie kellett. Ausztriában és Németországban tevékenykedett vadászati vonalon, majd a Frankfurt melletti Opel Zoo egyik vezetője lett. 1954-ben a düsseldorfi nemzetközi vadászkiállítás trófeaosztályának vezetője volt. Három afrikai gyűjtőútja után, 1958-ban végleg elhagyta Európát és Tanzániában telepedett le, ahol állatkertek és múzeumok megbízásából mint gyűjtő és vadbefogó tevékenykedett.

Évek múlva már az ország egyik legismertebb fehér vadásza, állatkert- és vadaskert alapító az afrikai vadászkultúra európai mintára történő átformálója a Kilimandzsáró és a Meru vulkán vadászterületén, ahol egyben vadászati főnök is. Az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás egyik értelmi szerzője, melyen a tanzán pavilon vezetőjeként vett részt. Vadászati és néprajzi gyűjteményének nagy részét 1984-ben Balatonedericsre, családi kúriájába hozta haza, mely azóta élő állatvilággal körülvéve múzeumként működik. Az ő nevéhez fűződik még a kenyai Windisch Graetz herceg trófeagyűjteményének a keszthelyi Festetics-kastélyba történő hazahozatala is.

Számos vadásztársaság tagja, a Véreb- és Agarászegyesület elnöke. Magas kitüntetésben részesül Tanzániában. Idehaza a Magyar Népköztársaság Csillagrendje, (1986) a keszthelyi Agrártudományi Egyetem életművéért ajándékozott honoris causa (1993) és a Hubertus-kereszt aranyfokozata postomus kitüntetésének tulajdonosa. Számos publikációja jelent meg mind külföldi, mind belföldi szaklapokban.
Halála után immár 4 vadásztársaság, valamint a balatonedericsi általános iskola vette fel a nevét. Tanzániában egy róla elnevezett tó teszi nevét halhatatlanná. Hamvait Balatonedericsen és Tanzániában helyezték örök nyugalomra. Halála után második felesége Beretz Katalin működteti és bővíti férje terveinek megfelelően a kastélyt Afrika Múzeum néven.