A Tagore-sétány emlékfái A feljegyzések szerint Rabindranath Tagore 1926. november 1-jén érkezett a füredi szanatóriumba, majd gyógyulásának örömére fát ültetett. E fa előtt 1956-ban egy indiai küldöttség felavatta Tagore bronzszobrát, és 1957-től a sétány is az ő nevét viseli. A fa mellé emléktáblát tettek, amelyen a költő ez alkalomra írt verse olvasható. Tagore példáját először indiai politikusok követték, s ezután néhány év alatt hagyománnyá vált, hogy az itt megfordult híres személyiségek fát ültetnek a parkban. Marx György fizikus kezdeményezésére a Nobel-díjasokkal folytatták a sort, őket különféle hírességek követték, napjainkban pedig a politikusok szaporítják az ültetett fák és emléktáblák számát. A Tagore-sétányon fát ültetett itt többek között: Wigner Jenő, Oláh György, Kürti Miklós, Teller Ede és több híres és ismert személyiség. Balatonfüredi Panteon A balatonfüredi Anna-bálok helyszíne – régen Nagyvendéglő és Kurszalon – ma Anna Grand Hotel és a Szanatórium színházterme alatt található fedett sétányon látogatható azoknak a kiváló költőknek, tudósoknak, kutatóknak az emléktáblája, akik Füredről írtak, vagy fontosat tettek a városért. Az első emléktábla Garay János költő (1812-1853) nevét örökíti meg, aki először szentelt egy verseskötetet a Balatonnak. A második tábla a színházról emlékezik meg. Majd Czuczor Gergely költő következik. De emléktáblája van itt Krúdy Gyulának, Ady Endrének, Vörösmarty Mihálynak, Jókai Mórnak, Gárdonyi Gézának, Cholnoky Jenőnek, a Balaton kutatójának, Lóczy Lajos geológusnak, aki egyetemi magántanárként oktatott a budapesti tudományegyetemen, valamint Eötvös Lóránd akadémikusnak, aki kidolgozta a föld belső rétegeinek gravitációs vizsgálati módszerét. Eötvös a gravitációs kettős ingáját 1901 és 1902 telén a befagyott Balaton jegén, Füred és Tihany között próbálta ki és hitelesítette. Módszerével – amely az egész világon elterjedt – hazánknak nagy dicsőséget szerzett. Mindkét füredi nevezetesség szabadon látogatható.