A Vadászati Múzeum tetőterében Európa egyik legnagyobb történelmi modellvasút kiállítása látható. A terepasztalok több mint 2,7 kilométer hosszú sínhálózatán 348 teljesen automatizált szervomotoros, dekóderrel irányított kitérőn át, 1800 épület között 75 különféle, az előző két évszázad mozdonyaiból, személy- és tehervagonjaiból összeállított korhű szerelvény közlekedik egyszerre H0 (1:87) méretarányban. Az állomások vágányhálózata légi fotók és eredeti tervek alapján készült. A bemutatót korabeli tervrajzok teszik teljessé. Az egykori közös magyar–osztrák Déli Vasútnak állítanak emléket a Semmering – Klamm és a Kanizsa – Budapest-Déli pályaudvar terepasztalok. A Zala terepasztal két, egymással összeépített fő egységből áll. A csarnok közepén végigfut a Nürnberg elnevezésű terepasztal, amely a Schwarzwaldot (Fekete-erdőt), Nürnberget, Bad-Schandaut (egykori keletnémet-csehszlovák határátkelő) és egy közép-európai stílusú várost modellez. A pályaudvarok az eredetik hasonmásai. A legnagyobb állomás Nürnberg 25 vágánnyal, a legkisebb Őriszentpéter 3 vágánnyal. A közép-európai város 9+2 vágányos főpályaudvarból, konténer teherpályaudvarból, forgalmi telepből és 21-állásos körfűtőházból, valamint kapcsolódó létesítményeiből áll. A terepasztalok több, mint 2000 méter hosszú Keszthely – Vadászati- és Történelmi Modellvasút Múzeumsínhálózatán 511 teljesen automatizált szervomotoros, dekóderrel irányított kitérőn át, 1000 épület között 160 különféle, az előző két évszázad mozdonyaiból, személy- és tehervagonjaiból összeállított korhű szerelvény közlekedik egyszerre. A bemutatót korabeli tervrajzok teszik teljessé. Vadászati Kiállítás: A vadászati kiállítás öt földrészen elejtett, több mint 200 vadfaj trófeáinak ad helyet. Az állatok többségével „természetes élőhelyükön” sétálva ismerkedhetnek a látogatók. Fénykorában a kastély a Festetics család jelentős vadászati tevékenységét tükrözte: az épület nyugati átjáróját trófeafolyosónak nevezték és a biliárdtermet is trófeák díszítették. A Kárpát-medence vadjait reprezentáló vadászemlékek voltak a falakon, elsősorban a családtagok emlékeinek idézésére, valamint saját maguk és magas rangú, előkelő vendégeik gyönyörködtetésére. A család birtokain lévő erdők és mezők vadban gazdagok voltak, ami elsősorban a jó vadgazdáknak volt köszönhető. Az országban elsőként – 1806-ban – felsőfokú erdész- és vadászképzés indult Keszthelyen a Festetics (I.) György által alapított Georgikon falai között. A múzeum anyaga a külön teremben elhelyezett képző- és iparművészeti alkotásokkal teljesedik ki, melyek között fegyverek, festmények, szobrok, különféle porcelánok mutatják be a vadászat és a természetvédelem egységét.