Balatonfüred - Jókai Emlékmúzeum

képek - útvonal - térkép - leírás

You are here:

Balatonfüred Jókai Emlékmúzeum. Jókai Mór 1870 körül építette nyaralóját. A ma emlékmúzeumként működő házban Jókai könyvei, kéziratai, tárgyai, felesége, Laborfalvy Róza színésznő emlékei láthatók. 1954-ben az egész ország megbecsüléssel emlékezett meg Jókai halálának 50. évfordulójáról.

Jókai Mór (1825-1904) és családja 1863-tól a nyarat rendszerint Füreden töltötte. Az 1870-ben épült kora eklektikus villa húsz éven át volt nyári rezidenciájuk. Jókai 1871-72-ben itt írta Az aranyember című regényét. Az emlékmúzeum megnyitására hiteles leírások alapján rekonstruálták a villa korabeli berendezésének nagy részét. A déli veranda, a szalon, a dolgozó- és hálószoba, valamint az ebédlő nemcsak Jókaiék otthonát mutatja be, hanem bepillantást enged a híres fürdőhely életébe is. Füred a XIX. század végén a Balaton legnépszerűbb fürdő- és nyaralóhelye volt. Az épület egyik helyiségében az író és felesége, Laborfalvy Róza relikviái láthatók.

GPS: 46.9853 17.9797


Megközelítés: Alsóörs, Strand sétány.

Gyermekek: 4 – 18 éves korig
7.500/fő; 5.500/kedv. (gyerm., nyugd.)

A strandbelépők és szolgáltatások ára bankkártyával és SZÉP kártyával is fizethető!
Információk

A bazalthegy szikláin és erdeiben számos madárritkaság fészkel (holló, vörösvércse, kövirigó). Csúcsairól pedig pompás kilátás nyílik a Tapolcai-medencére és a Balatonra. A Csobánc csupasz lapos teteje lévén erről a hegyről a legszebb a kilátás. Nyáron folyamatosan siklóernyősök parádéznak a hegyoldalban felszálló légáramlatokban. Tiszta időben dél felé a légvonalban 100 km-re lévő pécsi torony is látható. Túra a hegytetőre: A hegy megközelíthető Gyulakeszi irányából, a zöld jelzésen. Parkolni a még sík területen lehet. Innen eleinte aszfaltozott majd kissé vízmosásos földút és kavicsos út vezet fel a tetőre. (bringával is fel lehet menni) A várról az első említést egy 1702-es oklevél teszi, de építése már az 1250-es évek környékén elkezdődhetett. A vár a Rátóti Gyulaffy család tulajdona a 17. század második feléig, építtetői eredetileg diszeli nemesek. Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után Habsburg Miksa betöréseinek a vár is áldozatául eshetett volna, de Kinizsi Pál parancsára erődítménnyé kezdték alakítani. A várat egyik török ostrom sem tudta bevenni.

Képgaléria

There are no photos with those IDs or post 941 does not have any attached images!

Last Updated on