Vindornyaszőlős - Bazaltutca

képek - útvonal - térkép - leírás

You are here:

Vindornyaszőlős Bazaltutca. A Kovácsi-hegy 200 m hosszú bazaltutcája páratlan földtani képződmény, benne lakásokra emlékeztető barlangokkal, hasadékokkal. A vulkanikus kőzet a lazább altalaj süllyedése miatt, megrepedezett, és monumentális bazaltoszlopok, hasadékok keletkeztek. GPS: 46.911467 17.174400 Megközelítés: Nagygörbőről vagy Vindornyaszőlősről.

GPS: 46.9853 17.9797


Megközelítés: Alsóörs, Strand sétány.

Gyermekek: 4 – 18 éves korig
7.500/fő; 5.500/kedv. (gyerm., nyugd.)

A strandbelépők és szolgáltatások ára bankkártyával és SZÉP kártyával is fizethető!
Információk

A hegy tetején a lápos Rakottyás tavak ritka állatok és növények élőhelyei. A sziklafolyosónál található Vadlánlik – barlang kapcsán sok legendát ismernek a helyiek. A monda szerint a szerelmesétől elszakított lány bánatában bujdosott el a barlangba, és kedvese utáni vágyakozásába őrült bele. A környék fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológusáról kapta a nevét. Kettős körséta, 8 illetve 4 km-es út bejárásával, valamint a zalaszántói tanösvénnyel összekötve is megtekinthető a Kovácsi-hegy leghíresebb földtani természeti kincse, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett része, a nevezetes “bazaltutca”. A Kovácsi-hegycsoportot borító bazalt nyugati és délnyugati peremném suvadásos letörés következtében hosszan elnyúló különleges, fekete kőárokfolyosó keletkezett a bazalttömbök között. Kialakulásában az erős szélviharok is közrejátszottak, amelyek a bazaltot alátámasztó pannóniai rétegeket – így a könnyen lepusztuló homokot is – kifújták. A bazaltutcában számos üreg, nyílás, barlangszerű hasadék ismert, mint pl. a Vadlány-lik. A turistajelzések is keresztezik tanösvényünket, amelyet egységesen fehér alapon fekete madár jelzéssel láttak el létrehozói. Megállóhelyein (10 db) a térség földtani, növénytani, állattani értékeinek ismertetése mellett, négylábú vadak nyomolvasására is megtanítanak bennünket. help A Balatontól mészkővonulatok választják el a Kovácsi- hegycsoportot, szőlőhegyi barangolásaink vidékét, melynek mozaikos tájszerkezete páratlanul változatos kultúrtörténeti és természeti értékek hordozója. A Kovácsi- hegycsoport a Keszthelyi- hegység része, annak legnyugatibb tagja. Helyzete a Keszthelyi- hegységben különálló, mert a hegység többi tagjaival ellentétben, vulkáni tevékenység révén jött létre. Keletkezése a Balaton- felvidéken végbement vulkanikus tevékenység eredményeként kb. 6 millió évvel ezelőttre tehető. A hegycsoport alapját képező felső- pannon homok és agyagos rétegekre a kitörés során lávakőzet került, átlagosan 25-35 méter vastagságban. A pleisztocénben lezajlott pusztulási folyamatoknak a megszilárdult lávakőzet jobban ellenállt, így a lávatakaróval fedett dombokból hegycsoport képződött. Az utolsó jégkorszak szelei szállították ide a lösztakarót, ami a hegylábakat alkotó homokot is elfedi. A lepusztulás, suvadás eredménye a hegység különleges természeti képződménye, a nyugati, délnyugati oldalon kialakult, peremről lehasadt, megrepedezett bazaltoszlopokból álló, ún. “bazaltutca”, mely a Balaton- felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területe. Keletkezését a szél hatásának tulajdonítják, mely a bazalttakaró széle alól kifújta a homokot, így a hatalmas tömbök a függőleges repedések mentén kibillentek. A kőzet több, repedésekből kialakult barlangot rejt magában, melyben egyaránt otthonra talál a barlangi keresztespók (Meta menardi) és a közönséges denevér (Myotis myotis), mellettük esetenként az ember is, mint a legendás “Vadleány- barlang”- ban, ahol a néphit szerint egy elbujdosott leány élt, aki elvesztette kedvesét. help Az így kialakult egyedülálló geológiai képződményeket erősen veszélyezteti a szomszédos bányászati tevékenység: a kitermelés. A robbantások hatására ugyanis a tömbök hosszú szakaszon ledőltek, betemetődtek. A bazalt fontos víztartó is egyben, a karsztos kőzetekkel ellentétben egyenletes vízháztartást biztosít: a bazalttakaró és az alatta lévő üledékes kőzet határán kis vízhozamú, de állandó források fakadnak. Kitűnő túraútvonalat és csodálatos, egyedi látnivalót kínálnak a Vindornyaszőlős melletti, Kovácsi-hegy nyugati peremén az egy kilométer hosszú bazaltfolyosó 5-15 méter magas oszlopai, a barlangok és különböző üregek érdekes morfológiai képződményei. Megközelíthető Vindornyaszőlős felől, a nagy kőbányán keresztülhaladva. Az 1999 májusában megnyílt 6 kilométer hosszú természetvédelmi tanösvény érint minden fontos természeti értéket és bemutatja a térség növény- és állatvilágát. Vadlány-lik barlang A legenda szerint egy szép leány szerelmes lett egy szegény legénybe valahol a Kovácsi hegy környékén. Mikor a lány szülei rájöttek erre, mindent megtettek, hogy ezt megakadályozzák a frigyet. Örömöt színleltek és felbíztatták leányukat, hogy hívja csak meg hozzájuk választottját vendégségbe. A leány szíve repesett az örömtől, amikor végre bemutathatta kedvesét. A galád szülők azonban addig kínálgatták a legényt borral, míg az alaposan felöntött a garatra. Mámoros állapotában a gazda hívta, hogy bemutatja az istállót és a gazdaságot. Az istállóban azonban már zsandárok várták, akik az apa kérésére megölték a legényt. Amikor a lány ezt megtudta, szinte beleőrült nagy fájdalmába és elmenekült otthonról. Soha nem látták többé, csak a falubéliek hallottak néha éjszakánként a fák közül szomorú leányéneket… A Vadlány-lik barlang a bazaltutcával egyidőben keletkezett. A kibillenés és a suvadás mozgása következtében a bazaltutca árkával párhuzamos és arra merőleges repedések jöttek létre. Egy ilyen, bazaltutcára merőleges repedés nyomán született meg a Vadlánylik-barlang. Számos állat talált itt lakó- és búvóhelyet, melyek közül talán legérdekesebbek az éjszaka aktív denevérek. A szoba vak kürtje alatt felhalmozott guanó jelenlétük bizonyítéka. E barlang különleges helyet foglal el a környék barlangjai sorában, mert méretei, beosztása, “komfortos hatása” alkalmassá tehették, még ha időszakosan is, hogy lakóhelyül is szolgáljon.

Képgaléria

Last Updated on