Tapolcai Tavasbarlang

Az ország egyetlen barlangja, amelyet csónakkal járhatnak be a látogatók. 1903-ban kútásás közben fedezeték fel, amelynek a 13,7 millió éves kőzetébe a feltörő melegvíz alakított ki járatokat. A barlang száraz ágában kisebb szoba nagyságú termek láthatók.

GPS: 46.883236 17.443302

Web: bfnp.hu

Megközelítés: … … …

A vizes ág 200 méterét víz alatti reflektorok világítják meg, csónakkal körútvonalon bejárható. A barlang vize 18-20 fokos, a csónakázó rész vízmélysége 70-120 cm, a hőmérséklet a barlangban egész évben 20 fok körüli. Leérkezve a barlangba, a Lóczy-terem 6-8 m magas falain és mennyezetén az üreget egykor kitöltő víz oldási nyomait figyelhetjük meg. A helyenként termekké szélesedő folyosók falain hasonló oldási nyomokat fedezhetünk fel. A Tapolca-patak visszaduzzasztásának köszönhetően a barlangban csónakázásra is lehetőség van. A föld alatti vízivilágot mintegy 20 perc alatt lehet bejárni. A szűkebb-tágabb járatokat megvilágító reflektorok némelyikét a vízszint alatt helyezték el, így a szemfüles látogatók a barlang egyetlen halfaját, a fürge csellét is megpillanthatják. A bemutatóhelyen kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására van lehetőség. A természeti ritkaság utcai öltözékben, szakszerű vezetés mellett látogatható.

A város alatt mindössze 15-20 méter mélyen egy 5 km hosszú rendszer járatai szövik át a miocén mészkő rétegeit. Ennek tagja a 3,3 km hosszú Tapolcai-tavasbarlang, melynek nagy részét karsztvíz tölti ki. A barlangot 1903-ban, kútásás közben fedezték fel, és a feltárásoknak köszönhetően 1937-től már körutat megtéve csónakázhattak is benne a látogatók. Különleges keletkezésének és egyedi formakincsének köszönhetően már 1942-ben védetté nyilvánították, majd 1982-től fokozott védelem alá helyezték. Az ide áramló hideg karsztvíz és a mélyből feltörő meleg víz összekeveredve oldják a mészkövet. Kezdetben keskeny járatok, majd kisebb-nagyobb gömbfülkék alakultak ki, melyek igen hosszú idő alatt termekké, folyosókká szélesedtek.

A több méter vastag vízzáró agyagos zóna miatt cseppkövet nem találunk a barlangban, csak a barlangi levegőből kivált meszes képződmények (borsókő, aragonit) fordulnak elő néhol. A zárt terekbe nem juthatnak be a denevérek, ezért a legnagyobb gerinces élőlény, az alig tíz centiméteres hal, a fürge cselle, amely a Malom-tó felől juthat be a járatokba. A télen-nyáron 20°C hőmérsékletű, csaknem 100%-os páratartalmú, Ca-ionokban gazdag barlangi levegőt a közelben – az e barlanggal szerves egységet képező, városi kórház alatti járatokban – légúti betegségek gyógyítására használják. A levegő radon tartalma semmilyen hatással nincs a látogatókra.

A barlang víz alatti ágait több lépésben tárták fel a felfedezés után, majd 1938-ban, a barlangi törmelékek eltávolításával alakították ki a híres csónakázó körfolyosót, amely több felszín alatti tavat köt össze. Felejthetetlen élmény a tökéletesen áttetsző zöldeskék vízen ringatózva lenézni a gyakran négy-öt méter mélyen húzódó – de csak kéznyújtásnyi távolságra érezhető – aljzatra. A barlangnak hétszáz méter hosszan két nagyobb ágát – a Meteort és a Nautilust – tárták fel, amelyekben több kisebb-nagyobb terem található (a legnagyobb a majd’ tíz méter magas Lóczy- és a Batsányi terem). A falakon megkapóan szép, lágyan ívelő formák, átlyuggatott falrészek, bemélyedések és félgömbök alakultak ki az oldódás során, amelyek a barlang száraz részeinek bejárásával is megtekinthetők.

A Tapolcai-tavasbarlang mikroklímája, levegőjének összetétele rendkívül jó hatással van a légúti betegségek gyógyítására. A Tapolcai Kórház alatt húzódó lezárt járatát ezért a Kórházbarlang betegei számára tarják fenn.
Tapolca másik nevezetessége a Malom-tó, amelynek épített környezete – régi házai, vízimalma – is értékes, de igazi érdekessége, hogy vize közvetlen összeköttetésben áll a barlanggal. Így lehetséges, hogy a tóban élő fürge csele bejutott a barlang vizeibe, ahol egy sajátos barlangi változata alakult ki, amely már külső tulajdonságaiban is eltér felszíni ősétől.

Természetvédelmi terület

Az ország egyik legszebb, legismertebb és leglátogatottabb természetvédelmi területe, a tapolcai tavasbarlang ismét eredeti szépségében várja a látogatókat – az elmúlt évtized után ez lényeges információ. A barlangból ugyanis a nyolcvanas évektől kezdve eltűnt a víz. Nem hogy csónakázásra, de még lábfürdőre való sem maradt a Bakony karsztvízrendszerét brutális módon tönkretevő bauxitbányászat miatt. Az alumíniumipar gazdaságosságának csökkenése azonban értelmetlenné tette a karsztvízszint alatti kitermelést (amit csak a víz folyamatos szivattyúzásával lehetett fenntartani), és megkegyelmezett a Bakony élővilágának, mocsarainak, lápjainak, karsztforrásainak. Így az elmúlt években a tavasbarlang ismét várja a csónakázni (is) vágyó látogatókat.
A barlangot 1902-ben fedezték fel egy kútfúrás alkalmával, amikor a Tapolca alatt mintegy 14 méterrel húzódó üregrendszer egyik fala beomlott.

A Tapolcai-medence alatt a Bakony triász kori mészkövére egy viszonylag porózus szarmata mészkőréteg ülepedett, amelyet vízzáró agyagos rétegek határolnak. Az így kialakult geológiai szendvics szarmata rétegében hatalmas üregrendszereket alakított ki a Tapolcai-medence vízgyűjtőjéből (mintegy ötven négyzetkilométeres) leszivárgó víz. Felszíni vizek és kb. háromszáz méter mélyről, a mélyebb mészkőrétegek vetődései mellett meleg forrásvizek is érkeznek a barlangba – így lehetséges, hogy a tavasbarlang átlagos vízhőmérséklete 19 °C körül alakul.

A tapolcai Malom-tó a város központjában található, mely hazánk egyik legszebb és leghangulatosabb városrésze, tere. A tó partjáig érő házak, a parkosított környezet mediterrán hangulatot kölcsönöz a helyszínnek, amely a Tapolca-patak felduzzasztása során jött létre. Tulajdonképpen két tó található itt, melyek közül a nagyobbat hívják Malom-tónak (vagy Felső- illetve Nagy-tónak), míg a kisebbet Kis-tónak, vagy Alsó-tónak.
A tó a leghidegebb teleken sem fagy be.

//]]>