Tapolcai Tavasbarlang

képek - útvonal - térkép - leírás

You are here:

Tapolcai Tavasbarlang. Az ország egyetlen barlangja, amelyet csónakkal járhatnak be a látogatók. 1903-ban kútásás közben fedezeték fel, amelynek a 13,7 millió éves kőzetébe a feltörő melegvíz alakított ki járatokat. A barlang száraz ágában kisebb szoba nagyságú termek láthatók. GPS: 46.883236 17.443302 Web: bfnp.hu Megközelítés: … … …

GPS: 46.9853 17.9797


Megközelítés: Alsóörs, Strand sétány.

Gyermekek: 4 – 18 éves korig
7.500/fő; 5.500/kedv. (gyerm., nyugd.)

A strandbelépők és szolgáltatások ára bankkártyával és SZÉP kártyával is fizethető!
Információk

A vizes ág 200 méterét víz alatti reflektorok világítják meg, csónakkal körútvonalon bejárható. A barlang vize 18-20 fokos, a csónakázó rész vízmélysége 70-120 cm, a hőmérséklet a barlangban egész évben 20 fok körüli. Leérkezve a barlangba, a Lóczy-terem 6-8 m magas falain és mennyezetén az üreget egykor kitöltő víz oldási nyomait figyelhetjük meg. A helyenként termekké szélesedő folyosók falain hasonló oldási nyomokat fedezhetünk fel. A Tapolca-patak visszaduzzasztásának köszönhetően a barlangban csónakázásra is lehetőség van. A föld alatti vízivilágot mintegy 20 perc alatt lehet bejárni. A szűkebb-tágabb járatokat megvilágító reflektorok némelyikét a vízszint alatt helyezték el, így a szemfüles látogatók a barlang egyetlen halfaját, a fürge csellét is megpillanthatják. A bemutatóhelyen kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására van lehetőség. A természeti ritkaság utcai öltözékben, szakszerű vezetés mellett látogatható. A Tapolcai Tavasbarlang hossza A város alatt mindössze 15-20 méter mélyen egy 5 km hosszú rendszer járatai szövik át a miocén mészkő rétegeit. Ennek tagja a 3,3 km hosszú Tapolcai Tavasbarlang, melynek nagy részét karsztvíz tölti ki. A barlangot 1903-ban, kútásás közben fedezték fel, és a feltárásoknak köszönhetően 1937-től már körutat megtéve csónakázhattak is benne a látogatók. Különleges keletkezésének és egyedi formakincsének köszönhetően már 1942-ben védetté nyilvánították, majd 1982-től fokozott védelem alá helyezték. Az ide áramló hideg karsztvíz és a mélyből feltörő meleg víz összekeveredve oldják a mészkövet. Kezdetben keskeny járatok, majd kisebb-nagyobb gömbfülkék alakultak ki, melyek igen hosszú idő alatt termekké, folyosókká szélesedtek. A több méter vastag vízzáró agyagos zóna miatt cseppkövet nem találunk a barlangban, csak a barlangi levegőből kivált meszes képződmények (borsókő, aragonit) fordulnak elő néhol. A zárt terekbe nem juthatnak be a denevérek, ezért a legnagyobb gerinces élőlény, az alig tíz centiméteres hal, a fürge cselle, amely a Malom-tó felől juthat be a járatokba. A télen-nyáron 20°C hőmérsékletű, csaknem 100%-os páratartalmú, Ca-ionokban gazdag barlangi levegőt a közelben – az e barlanggal szerves egységet képező, városi kórház alatti járatokban – légúti betegségek gyógyítására használják. A levegő radon tartalma semmilyen hatással nincs a látogatókra. A Tapolcai Tavasbarlang víz alatti ágait több lépésben tárták fel a felfedezés után, majd 1938-ban, a barlangi törmelékek eltávolításával alakították ki a híres csónakázó körfolyosót, amely több felszín alatti tavat köt össze. Felejthetetlen élmény a tökéletesen áttetsző zöldeskék vízen ringatózva lenézni a gyakran négy-öt méter mélyen húzódó – de csak kéznyújtásnyi távolságra érezhető – aljzatra. A barlangnak hétszáz méter hosszan két nagyobb ágát – a Meteort és a Nautilust – tárták fel, amelyekben több kisebb-nagyobb terem található (a legnagyobb a majd’ tíz méter magas Lóczy- és a Batsányi terem). A falakon megkapóan szép, lágyan ívelő formák, átlyuggatott falrészek, bemélyedések és félgömbök alakultak ki az oldódás során, amelyek a barlang száraz részeinek bejárásával is megtekinthetők. A tavasbarlang mikroklímája, levegőjének összetétele rendkívül jó hatással van a légúti betegségek gyógyítására. A Tapolcai Kórház alatt húzódó lezárt járatát ezért a Kórházbarlang betegei számára tarják fenn. Tapolca másik nevezetessége a Malom-tó, amelynek épített környezete – régi házai, vízimalma – is értékes, de igazi érdekessége, hogy vize közvetlen összeköttetésben áll a barlanggal. Így lehetséges, hogy a tóban élő fürge csele bejutott a barlang vizeibe, ahol egy sajátos barlangi változata alakult ki, amely már külső tulajdonságaiban is eltér felszíni ősétől. Természetvédelmi terület Az ország egyik legszebb, legismertebb és leglátogatottabb természetvédelmi területe ismét eredeti szépségében várja a látogatókat – az elmúlt évtized után ez lényeges információ. A barlangból ugyanis a nyolcvanas évektől kezdve eltűnt a víz. Nem hogy csónakázásra, de még lábfürdőre való sem maradt a Bakony karsztvízrendszerét brutális módon tönkretevő bauxitbányászat miatt. Az alumíniumipar gazdaságosságának csökkenése azonban értelmetlenné tette a karsztvízszint alatti kitermelést (amit csak a víz folyamatos szivattyúzásával lehetett fenntartani), és megkegyelmezett a Bakony élővilágának, mocsarainak, lápjainak, karsztforrásainak. Így az elmúlt években a tavasbarlang ismét várja a csónakázni (is) vágyó látogatókat. A barlangot 1902-ben fedezték fel egy kútfúrás alkalmával, amikor a Tapolca alatt mintegy 14 méterrel húzódó üregrendszer egyik fala beomlott. A Tapolcai-medence alatt a Bakony triász kori mészkövére egy viszonylag porózus szarmata mészkőréteg ülepedett, amelyet vízzáró agyagos rétegek határolnak. Az így kialakult geológiai szendvics szarmata rétegében hatalmas üregrendszereket alakított ki a Tapolcai-medence vízgyűjtőjéből (mintegy ötven négyzetkilométeres) leszivárgó víz. Felszíni vizek és kb. háromszáz méter mélyről, a mélyebb mészkőrétegek vetődései mellett meleg forrásvizek is érkeznek a barlangba – így lehetséges, hogy a tavasbarlang átlagos vízhőmérséklete 19 °C körül alakul. Malom-tó A tapolcai Malom-tó a város központjában található, mely hazánk egyik legszebb és leghangulatosabb városrésze, tere. A tó partjáig érő házak, a parkosított környezet mediterrán hangulatot kölcsönöz a helyszínnek, amely a Tapolca-patak felduzzasztása során jött létre. Tulajdonképpen két tó található itt, melyek közül a nagyobbat hívják Malom-tónak (vagy Felső- illetve Nagy-tónak), míg a kisebbet Kis-tónak, vagy Alsó-tónak. A tó a leghidegebb teleken sem fagy be.

Képgaléria