Szentgál – Kőlik barlang

A Mecsek-hegy északnyugati lejtőjén, az Alszegi-rét felett 366 m tszf. magasságban nyíló Szentgáli-kőlik jelenleg ismert járatainak hossza 420 méter, mélysége 42 méter. Az eredetileg jelentéktelennek tűnő, mindössze 12 méter hosszú barlang kutatását 1985-ben kezdte meg a veszprémi Heliktit Barlangkutató Csoport.

GPS: 47.101801 17.748447

Web: bfnp.hu

Megközelítés: … … …

Az egyre intenzívebb feltáró kutatásoknak köszönhetően hamar a többszörösére nőtt a járathossz, egyben értékes régészeti leletek (rézkori edénytöredékek, bronzkori urnák, római érmék stb.) is előkerültek. Az idővel csökkenő aktivitású feltárások irányítását 1999-től a Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület vette át, akik igen nagy mennyiségű kitöltés eltávolítása révén újabb járatokat tettek járhatóvá. A barlang hossza ekkor még intenzívebb ütemben nőtt, hiszen az egyesület mindössze 180 méteres hosszal „vette át” a barlangot.

A közel vízszintesen települt felső-triász Fődolomit vastag pados kőzetében kialakult – jobbára keskeny, hasadékszerű – járatok szerkezeti vonalak, törések mentén képződtek. Kisebb, omlásos eredetű termek csupán ott jöttek létre, ahol e törésvonalak metszik egymást. A barlangi képződmények közül meg kell említeni a Nagy-terem heliktitjeit, a néhol megőrződött lemezes kalcitkiválásokat, néhány cseppkőoszlopot, álló- és függőcseppköveket, valamint a falakat helyenként díszítő borsókövet. E fokozottan védett barlang méreteinél, formakincsénél fogva, és viszonylag könnyen járható jellegéből adódóan kiválóan alkalmas a „tanbarlang” szerepre, azaz a tektonikus folyamatok és a különböző képződmények bemutatására, valamint a barlangjárás, barlangkutatás technikájának, gyakorlatának elsajátítására.

Külön kiemelendő a fent említett régészeti anyag (hiteles másolatokkal történő) helyszíni bemutatásának lehetősége, amely kitűnő lehetőséget ad a természeti és kultúrtörténeti értékek kapcsolatának illusztrálására is.

//]]>