You are here:
Zádor vár

Országunk egyik legszebb idegenforgalmi helyszíne a Balaton-felvidék. A történelmi emlékhelyek iránt érdeklődők gyakran iktatnak be egy-egy ismertebb építészeti objektumhoz való kirándulást, de a Pécsely község határában megbújó Zádorvárat közülük is kevesen ismerik.

Zádorvár
GPS: 46.972729 17.772436

Megközelítés: A vár szabadon látogatható.

A Balatonfüredtől nem messze, északnyugatra fekvő településtől északi irányban kezdődik el az a kátyúkkal szabdalt, nehezen járható, de jelzett turistaút, amely félórányi gyaloglás után a 363 méter magasságban emelkedő várromhoz vezet. A ma fákkal-bokrokkal erősen benőtt területen az egykori építőmesterek egy 55 x 65 méteres részt vettek körbe magas kőfalakkal. A déli oldalon egy szögletes kaputorony oltalmában lehetett a várudvarra bejutni.
Az egyik sarokban a vaskos öregtorony, míg a másikban a hosszúkás palotaszárny kapott helyet, maradványaik az elmúlt évszázadok alatt leomlott több méternyi omladék közepette még mindig jól kivehetőek. A lakóépület végén egy egyenes záródású kápolna szolgálta a várbeliek lelki épülését. Itt napjainkban egy fából ácsolt kilátó emelkedik, ahonnan csodálatos panorámában gyönyörködhetnek a turisták.

Mivel az erődítményben még nem történtek régészeti feltárások, csak a fennmaradt oklevelekből tudhatunk meg részleteket Zádorvár históriájáról. A 15. században a Vezseni nemesi família mondhatta a magának a környéket, akik 1384 decemberében engedélyt kaptak Mária királynőtől egy erődített rezidencia, azaz vár létesítésére.
Az előkelő család azonban hatalmaskodásra használta fel a privilégiumát, mert várát nem a saját, hanem a veszprémi káptalan földjén építette fel. Erről tanúskodik a káptalan 1386-os jelentése, miszerint Vezseni Miklós fia László erőszakkal elfoglalta “Zabad” hegyét, ahol fegyvereseivel leromboltatta a határjeleket, majd sietve kővárat emeltetett.

Az egyház jogorvoslatért bírósághoz fordult, amely kötelezte a Vezsenieket a birtokháborítás megszüntetésére. Emiatt a család feladni kényszerült új szállását és rövidesen Nagyvázsonyba költözött, ahol újabb várat emeltetett. Zádorvár a XV. század elsõ évtizedétõl lakatlanná vált, így pusztulásnak indult, és nemsokára már Pusztavár néven emlegették. Az erősséget a további évszázadokban is sorsára hagyták, gazdátlanul pusztult, falaiból a mai napig egyre nagyobb darabokat szakít le a könyörtelen időjárás.

A vár története

A Zádor-hegy (régen Szabad-hegy) 363 m-es kúpján áll a szabályos téglalap alaprajzú vár romja. A 8×8 m-es öregtorony a kaputoronnyal együtt a nyugati és a déli várfal találkozásánál épült.
A kb. 55×65 m belterületű, négyzetes várudvart részben magasan álló, 0.8-1.2m vastag fal veszi körül. A várudvar déli oldalán a falhoz épült kb. 8 m belső méretű helyiségsor van, melynek keleti végén a belül félkör alaprajzú, kívül egyenes záródású része feltehetően a kápolna maradványa. A várfalak az északkeleti saroknál hiányoznak.
Az első okleveles említés 1082-ben történik “Penchel” alakban, amikor I. László király a veszprémi káptalan birtokait összeíratta, és őket benne megerősítette. Ugyanekkor tűnt fel “villa Burlog” is, amely inkább csak földterület lehetett, mintsem falu. Temploma 1284-ben már szerepel, amikor Erzsébet királyné Barnag földet, melyen a királyné szakácsai laktak, a Vázsony nembeli Mencseli Búza fia Móricnak adományozta.

Mária 1384. december 6-án kelt oklevelével Veseni Domonkos fia László étekfogómesternek szolgálataiért megengedi, hogy a királyné Barnag nevű birtokának területén levő, “Zabad” (Szabad)-hegyen várat vagy erődítményt építsen, és az ő és örökösei szabadon birtokolják. A vár két év múlva már készen állt. Bizonyítja azt a fehérvári káptalan 1386. évi jelentése, amely szerint megállapították, hogy a veszprémi káptalan Pécsel nevű birtokán levő Pécselhegyet Veseni Miklós fia László erőszakkal elfoglalta, a határjeleket lerombolta, és várat is épített rajta. Zádorvár megfelelő védelmet és kényelmet biztosíthatott birtokosának, de távol esett a forgalmas utaktól, ezért a Veseni család rövid idő múlva elhagyta, és birtokuk központjában, Vázsonyban építették fel új várukat.

Zádorvár a XV. század első évtizedétől lakatlanná vált, így pusztulásnak indult, és nemsokára már Pusztavár néven emlegették. A török hódoltság idején nem szerepel. A romos várat 1652-ben Zichy István kapta meg III. Ferdinándtól.