A farkasverem felett két híd biztosította a bejárást, az egyik a 3 m széles lovas kapuhoz, a másik az alig 1 m széles gyalogkapuhoz vezetett. A felvonóhíd kőperselyei még megvannak. A farkasverem mintegy 4 m széles és mély, hosszúsága pedig kb. 8 m.

A lovas kapun keresztül a kapuközbe jutunk, ahonnan a darabontok szobája nyílt. A kapuköz a tekintélyes épület- és falmaradványokkal övezett várudvarba vezet. Innen jobbra a fellegvár emelkedik a magasba, mely a vár legrégibb, a XIII. században épült része. A várudvart délről lezáró falban egy elfalazott félköríves bejárat látható, amely a vár legkorábbi kapuja, fölötte az 1959-ben megtalált címer, Vetési Albert püspök (1458-1468) címerének helyével. help A fellegvárba a belső kaputorony melletti keskeny kapun és folyosón jutunk. A folyosó keleti oldalán nyílt a kápolna, mellyel szemben egy dongaboltozatos helyiség ajtaja látható. A kápolnát 1498-ban Vitéz János püspök építette, feltárt maradványai XVII. századi átépítésről tanúskodnak. Az öregtoronyhoz felvezető folyosó végén kis kapu nyílik a fellegvár északi udvarába. Az öregtorony északkeleti sarka mellett, egy szűk falszoros keleti falában homokkőből és téglából rakott kút kávája látható. Az öregtorony földszinti, dongaboltozatos termébe a keleti falszoroson keresztül lehet bejutni. Balra, a vár felé eső töltésben az 1961-ben helyreállított XVI. századi ágyúállást találjuk. A déli udvar nyugati felét már előzőleg beépítették és az itt épült ház bejárata, ablaka a déli várudvarra nyílt. Az alapjaiban XIII. századi öregtorony falai csaknem teljes magasságukban állnak. A fal vastagsága a földszinten –a déli oldalt kivéve – a 3 métert is eléri. A bejárattal szembeni boltozott ágyúállást a XVI. században, a Nagy-bástya megépítésekor alakították ki. Az öregtorony földszintjéről feljárás csak a fellegvár nyugati oldalán, a csigalépcső építményénél levő emeletre vezető lépcsőn lehetett. A belső kaputorony udvar felé eső bejárati nyílásánál lépcsőépítmény vezet a palota emeletére, melyet a XVII. században építettek az egykori palotához. A földszinti szobából lépcsőfeljáraton lehet a darabontok szobája felett kialakított szintre jutni. A palota déli helyiségsorába egy ajtónyíláson keresztül vezet az út. Itt a Hosszú-pincének nevezett részen keresztül a kis-pincébe, majd a Nagy-pincébe érünk. A Hosszú-pince egészen a Magas-toronyig ér. A Magas-torony előterének északi oldalán lépcső vezet fel a nyugati töltés fölötti védőfolyosóra. A nyugati töltéshez csatlakozó északi töltésben egy torony földszinti részét,Sümegi váremeleti falait és egy ágyúállás maradványait tárták fel. Az északi és keleti töltés csatlakozási pontjánál találjuk a XVI. század közepén épített és a Köves-bástyába vezető folyosókat. A bástya nevét Köves András püspöktől kapta, aki várnagyával, Ormányi Józsával a XVI. században építkezett a várban. A bástyát 1554-ben építették, eredetileg kétszintes volt, felső emeletét csak később építették rá, sátortetővel fedték be. A várudvar északkeleti sarkában vízgyűjtő medencét tártak fel, amely fölött egy kis épület állt.. Falainak maradványai még láthatók, és feltehetően tetejét fazsindely takarta le. A külső pártázatos, lőréses várfalak mögött különböző rendeltetésű helyiségek sora húzódik, több ágyúállással és egy boltozott kis helyiséggel, melynek külső fala maga a várfal. Az ágyúállás és a kisebb építmény előtti részben lehetett az istálló, felette az emeleten lakóhelyiségek helyezkedtek el. Az istálló utáni helyiséget később alakították ki az ágyúterem előterévé. Ezt és a szomszédos helyiséget a fűtőfolyosóról gyújtották be, az udvar felé eső következő szoba konyhájával együtt. Itt található a konyha és mellette a sütőház maradványa. A keleti szárny készült el legkésőbb, utána jelentősebb bővítésekre már nem került sor. A vár alatt, a Várhegy északnyugati lejtőjén található az ún. Tarisznyavár , amely soha nem volt önálló erődítmény, hanem a városkaput védő torony romja. 1958-ban az Országos Műemléki Felügyelőség erősítette meg.