You are here:
Rezi vár

Rezi nevezetessége a várrom. A Meleg-hegy 418 m magas dolomitgerincének Zalaszántói-medencére néző fokán áll Rezi várának romja. A község neve feltehetően a “rez” régi szláv szóból származik, mely egy hegygerinc legmagasabb részét jelenti.

Rezi vár
GPS: 46.865927 17.241466

Megközelítés: A vár szabadon látogatható.

A község határából kerültek elő azok a régészeti leletek, melyek bizonyítják az őskori és bronzkori megtelepülést. Rezi neve először 1236-ban fordul elő. Ekkor a zalai királyi várhoz tartozott.
A várat a falu felett magasodó Meleg-hegy északi részén lévő dolomitsziklára építették. Mára csak a lakótoronyból és a várfalból maradt valami hírmondónak. Megtalálhatjuk a vizesárok maradványait is. A várat az utóbbi években bővítették.
A XIII-XIV. sz.-ban épült hegyi várból ma már csak a lakótorony keleti, a vár keleti és nyugati fala áll néhány ablak és dongaboltozat nyomaival. A ma is álló 120-180 cm vastag falak magassága 8-10 m. A romok mellől ide látszik nyugat felől Vindornyafok, Vindornyaszőlős, Vindornyalak község. Szépen kirajzolódik Zalaszántó, Várvölgy és a szomszédos Tátika vára. Sümeg város és vára is látható tiszta időben.

A vár történelme: A Rezi várrom ma a Keszthely-vidék egyik legősibb történelmi emléke. A vár legkorábbi részének felépítését Zlandus veszprémi püspöknek (1244-1262) tulajdonítják. 1346-ban Nagy Lajos király Lackfi Istvánnak adományozta a várat. A hosszan elnyújtott, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyivár, csak a XlV. sz. második felében (1378-ban) szerepel először oklevélben “Castrum Rezi” néven. A vár 1397-tõl újra királyi birtok, amit 1401-tôl többször zálogba ad Zsigmond király. Zsigmond a várat 1427-ben Gersei Pethő Péternek és Lászlónak adományozta. Ettől fogva a Pethő család tagjai évszázadokon át zavartalanul birtokolták Rezi várát és környékét.

A mohácsi csatavesztés (1526) után, amikor 1541-ben Buda is török kézre került, Rezi várának jelentősége megnőtt, ezért 1555 körül megerősítették. A vár a környék népének menedékhelye volt. A török hódítással szemben a gersei Pethők voltak a vidék legjelentősebb védői. A XVI. sz. végétől Rezi várának katonai szerepe megszűnt. 1592-bôl már a romba dőlt Rezi várról olvashatunk. A gersei Pethő család férfi ágának kihalása után a rezi várhoz tartozó birtokok 1729-ben mint uratlan birtokok a kincstárra szálltak. Rezi romvára és a várhoz tartozó javadalom 1741-ben vásárlás útján Festetics Kristóf birtokába került. Ettől kezdve 1945-ig a vár a család tulajdonában maradt.

Képek a Rezi várról