Kereki vár

képek - útvonal - térkép - leírás

You are here:

Kereki vár. Somogy megye területén több kisebb-nagyobb erődítmény állott a középkor folyamán. Legtöbbjüknek mára már csak emléke maradt. Nagy részük a harcok során pusztult el vagy – miután szerepét betöltötte és feleslegessé vált – építkezésekhez hordták el a falakat alkotó köveket. GPS: 46.782575 17.902853 Megközelítés: … … …

GPS: 46.9853 17.9797


Megközelítés: Alsóörs, Strand sétány.

Gyermekek: 4 – 18 éves korig
7.500/fő; 5.500/kedv. (gyerm., nyugd.)

A strandbelépők és szolgáltatások ára bankkártyával és SZÉP kártyával is fizethető!
Információk

A Balatonföldvártól déli irányban néhány kilométerre fekvő, mintegy félezer lelket számláló Kereki határában egy 283 méter magas dombon azonban máig megtalálhatók a Fejérkőnek vagy Katonavárnak is nevezett hajdani vár romjai. Építésének pontos időpontja nem ismeretes, valószínűleg az 1300-as évek elején emelték. Első írásos említése 1336-ból való, az oklevél szerint a királyi kézben lévő erődítmény várnagyát Czikónak hívták. Zsigmond király 1396-ban Kerekit Marczali Miklósnak adományozta, aki a török elleni küzdelmekben jeleskedett. Az új birtokos azonban mégis az uralkodó ellen lázadt, mikor Nápolyi László trónkövetelő mellé állt. 1403-ban királypárti csapatok ostromolták és foglalták el a várat, melynek sérüléseit sokáig nem javították ki. Arra csak évek múltán került sor, mikor a pártütő kegyelemben részesült és birtokát visszakapta. Mátyás király idején előbb rövid ideig az enyingi Török család birtokolta, majd 1474-ben Báthory István kapta meg. A várudvart körbefogó emeletes palotából és kiszolgáló épületekből álló kis várat ugyan szárazárok, kaputorony és a meredek domboldal is védelmezte, azonban már ez idő tájt sem képviselt jelentős védelmi erőt. Mátyás halála után a koronát magának követelő Miksa német-római császár csapatai betörtek a Dunántúlra és Kerekit is megostromolták. A jelentős károsodást szenvedő erődítmény hosszú ideig romosan állt, majd 1530-ban Perneszi Ferenc vásárolta meg és felújíttatta. Sorsa azonban rövidesen beteljesedett, mert 1540 körül a török már közvetlenül fenyegette a vidéket. Mivel úgy ítélték meg, hogy védekezésre alkalmatlan, a visszavonuló királyi csapatok felrobbantották, hogy a hódítók ne tudjanak helyőrséget állomásoztatni benne. A hadi krónikákban a továbbiakban már nem szerepelt. A hódoltság után megmaradt falak anyagát a XIX. sőt még a XX. század első éveiben is felhasználták építkezésekhez. Végső romlását az 1960-as években végzett régészeti feltárás és állagmegóvás akadályozta meg. A vár megmentésére alakult civil kezdeményezés pedig a legutóbbi időkben lépéseket tesz a vár környezetének rendezésére, így például ma már a látogató több – könnyebb és nehezebb – útvonal közül választhat, hogy a parkolóból felkapaszkodjon a várdombra és a növényzettől megtisztogatott romterület megtekintésén túl gyönyörködhessen az eléje táruló panorámában is.

Képgaléria

There are no photos with those IDs or post 828 does not have any attached images!

Last Updated on