You are here:
Szent György-hegy

A Szent György-hegy a Tapolcai-medence közepén fekszik. A hegy szinte kettéosztja a Tapolcai-medence területét, a medence közepén, magányosan áll. A medence legszebb, természetes állapotú, részletesen tanulmányozott hegye. A hegy tetejéről belátható az egész medence, ami gyönyörű látványt nyújt az oda túrázóknak.

Szent György-hegy
GPS: 46.841109 17.448533

Megközelítés: … … …

A Monostorapáti Erdészet területén található a Tapolcai-medence egyik legforgalmasabb kirándulóhelye: a vulkáni eredetű tanúhegy, a Szent György-hegy.
A 414 méter magas Szent György-hegy a 3-4 millió évvel ezelőtt kezdődött vulkanikus tevékenység eredményeként keletkezett. A rétegvulkánok közé sorolható vulkáni kúp több kitörés során jött létre, ahol tufaszórás, lávaömlés váltotta egymást. A bazalt rátelepült a Pannon-tengerben képződött, több száz méter vastag agyagos, homokos rétegekre. A vulkáni tevékenység lezárulásával a jégkorszak idején a mainál 100-200 méterrel magasabb felszínt a külső erők (víz, szél, napsugárzás stb.) jelentősen lepusztították. A keményebb vulkáni kőzetek jobban ellenálltak az eróziónak, ezért védelmükben, eredeti magasságukban őrződtek meg a pannon laza üledékes rétegek. Mivel a Szent György-hegy és a Tapolcai-medence arculatát meghatározó többi bazaltvulkán a korábbi felszíni viszonyokról tanúskodik, ezért ezen hegyeket tanúhegyeknek nevezzük, melyek szigetként emelkednek ki a Tapolcai-medence síkjából.

A Szent György-hegy látnivalói

Szigliget felől a 71-es műútról a Hegymagas és Raposka felé vezető országúton a kék és piros jelzést követve juthatunk fel a Szent György-hegy „alsószoknyájára”. Kordonos szőlők közt emelkedő úton menetelve kis kitérővel érhetjük el a hegy déli lejtőjének két híres épületét: a barokk stílusú Lengyel-Tóti kápolnát és présházat (a kápolnához csatlakozik be a sárga jelzés). A keskeny szőlőhegyi aszfalton nyugat felé haladva csodálhatjuk meg a bővizű „Oroszlánfejes-kutat”. Bazaltorgonák tanösvény
A természeti értékekben bővelkedő turistautakra illeszkedik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által létrehozott, közel 4 km hosszú, önmagába visszatérő, hét állomásból álló magyar és német nyelvű tanösvény.
A három jelzést követve jutunk az erdőbe. Itt utunk két irányba folytatódhat: jobbra a kék jelzésen elindulva erős emelkedővel feljuthatunk a csúcs alatti esőházhoz (kis kitérővel a Vércse-szirthez), majd a K jelzésen a hegytetőre, ahonnan csaknem teljes a körpanoráma. (az Országos Kéktúra útvonala több helyütt összefonódik a Raposkáról induló „Bazaltorgonák tanösvénnyel”, melynek hét állomása átfogó képet ad a hegy természeti értékeiről, élővilágáról.) A piros és sárga jelzéseken ereszkedhetünk le a hegy világhírű ékességei a „bazaltorgonák” közötti völgyszorosba.

Az orgonasípok fölötti kis füves dombra kisétálva szinte karnyújtásnyira kerülnek tőlünk a szomszédos tanúhegyek. A bazalthegyek számos ritka növény és állatfaj élőhelyei is. A három jelzés meredek lejáraton visz le a Szent György-hegyi turistaházhoz (Kulcsosház). A ház környéke a hegy turistaút-hálózatának legfontosabb csomópontja. A háztól a kék és piros jelek lépcsősoron ereszkednek a kiszáradt Bogdán-kúthoz, ahonnan az út északi irányban, rakott támfalak közt vezet szőlőterületeken át. A jelzések szétválnak, de mindkettő lefut a Tapolcai-medencére, és beviszik a túrázót Tapolca városába.

Bazalt orgonasípok

A Szent György-hegy leghíresebb nevezetességei az ÉK-i oldal bazaltképződményei, a 30 méter magasságot és 1,5 méter átmérőt is elérő bazaltoszlopok („bazalt orgonasípok”). Az oszlopok keresztmetszete ellipszishez közelítő sokszög. Alakjukat a felszínre jutott láva kihűlése során nyerték, amikor az összehúzódó anyag a bazaltlepény peremétől befelé haladva, a kihűlés irányára merőleges felületek mentén felhasadozott. A réseket az időjárás hatásai, a hőingadozás, a fagy, a szél egyre tágították, ami az oszlopok elkülönüléséhez vezetett. Ez a folyamat ma is tart.
Az orgonasípok módjára sorakozó kőoszlopok néhol egymás mellett, néhol támaszték nélkül, egyedül állnak. Az erózió ennek megfelelően erősen pusztítja, kerekíti, alakítja az oszlopokat. Az erózió az oszlopok alatti homokos, agyagos pannon rétegeket sem kíméli, s az alapjukat vesztett oszlopok ledőlnek, törmelékükből kőfolyások, törmeléklejtők alakulnak ki.

Képek a Szent György-hegyről
Tarányi Pince, Lengyel(-Tóti) Kápolna

Az 1775 körül épült barokk stílusú, Szűz Mária neve tiszteletére felszentelt Lengyel-Tóti Kápolna névadója a Lengyel-Tóti család. A torony és az oromzat fülkéiben kőszobrok állnak. A Szent György-hegy oldalában, 215 m magasan álló kápolnát a lengyeltóti Lengyel család építtette. Fából faragott barokk-rokokó oltárának oszlopait – a hagyomány szerint – a Lengyel-Tóti család tagjai tartják. Az oltár tetején Szent István, Szent László és a Szűz Mária aranyozott szobra látható. A predellát, az oltárképet tartó polcot három segítő szent: Szt. Rozália, Szt. Sebestyén és Szt. Kelemen reliefjei díszítik. A művészi faragású szószéken a négy evangélista ülő alakja látható, a hangvető tetején a Jó Pásztor szobra áll.
A tölgyfából faragott padok rokokó stílusúak. A szintén fából faragott orgonakarzat mellvédjén festett bibliai jelenetek láthatók. A kápolna homlokzati tornya mintegy 100 évvel később épült. A torony fülkéiben Szent György lovas szobra és Szent Imre herceg, a templomoromzat sarkain Szent István és Szent László szobrai állnak. A homlokzat torony melletti fülkéiben pedig Szent Péter, Szent Pál, Szent Antal és Szent József kapott helyet. Hegymagas község műemlék épületei közül a legszebb a Tarányi-présház, mely népies barokk stílusban épült 1786-ban. Oromzatán szobrok láthatók, köztük egy hordón lovagoló Bacchus.