You are here:
Badacsony

A Badacsony a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, a Balaton két öble közé ékelődve magasodik. A csaknem kerek hegy kerülete 11 km, észak-déli irányban kissé megnyúlt tetőrégiójának átmérője 1-1,5 km, legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 437,4 m.

GPS: 46.801149 17.492491

Megközelítés: … … …

Oldalát 280 méteres magasságig – szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas – különféle laza üledékek borítják, efelett szürke bazaltsziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből. A hegyről a déli fekvő levő Fonyódra illetve Fonyód-Alsóbélatelepre látunk rá. Badacsony – a Balaton északi partján találjuk a Balaton-part legtermetesebb vulkánját, a koporsó alakú Badacsonyt.
A “koporsó-hegy” lankás oldalait megkövesedett lávaoszlopok, szőlőkertek, valamint régi pincesorok díszítik.
A földtani, zoológiai, botanikai, tájképi és kultúrtörténeti értékekben rendkívül gazdag badacsonyi vidéket tájvédelmi körzetté nyilvánították. A Badacsonyi Tájvédelmi Körzet nevezetességei az úgynevezett vulkanikus “tanúhegyek”: a Csobánc, a Gulács, a Szent-György hegy, a Tóti-hegy és a Szigligeti-hegy.

A vidék már ősidők óta lakott, az időszámításunk előtti években rómaiak otthona volt. Ők telepítették az első szőlőtőkéket a hegy napsütötte lejtőire, melyek azóta is meghatározzák Badacsony tájképét, gazdálkodását, az itt élő népek életét. Láthatjuk hát, hogy a helyiek élete több ezer esztendeje összefonódik a szőlőtermesztéssel és borgazdálkodással.
A badacsonyi vidék hangulatához, ízvilágához, kultúrájához valóban elengedhetetlenül hozzátartoznak a finom borok. A dombhátakon sorakozó borospincék is arról árulkodnak, hogy a környéken nagy hagyománya van a borgazdálkodásnak. Aki már járt erre, nem is csodálkozik, hiszen a környék kiváló klímája, páradús levegője ideális a szőlőtermesztésre. Azt talán kevesebben tudják, hogy a badacsonyi borok jellegzetes, friss, zamatgazdag gyümölcsíze a hosszú és meleg ősznek, azaz a “vénasszonyok nyarának” is köszönhető.

Képek a Badacsonyról
Kisfaludy Ház

A Badacsonyba kirándulók sétaútjának talán az első célpontja a hegy szikláinak tövében meghúzódó nádtetős ház. A költő egykori háza a korabeli falusias késő barokk építészet kitűnő példája, tulajdonképpen egyszerű borospince, különleges jelentőségét tulajdonképpen az adja, hogy egykori gazdája Kisfaludy Sándor volt.

Szent Donát kápolna

A múlt század második felében, neogót stílusban épült a szőlőhegyek oltalmazója, arezzói Szent Donát tiszteletére a Donát-kápolna. A kápolnát badacsonyi bazaltkőből Laczkovics Antal építette, oltárnak carrarai fehér márványt rendelt. Kriptájában neves badacsonyi személyek nyugszanak.

Szent Anna kápolna

A hegy déli oldalán áll a Szent Anna-kápolna, amelyet 1789-ben Szentgyörgyi Horváth Zsigmond építtetett. A Kisfaludy utca és a Szegedi Róza utca sarkán található. 2004-ben felújították. Csak évente egyszer, búcsú idején van szentmise. Kriptájában nyugszik a Kisfaludy család több tagja. Búcsú: július 26.

Szegedy Róza ház

A Balaton-felvidék egyik legismertebb építészeti emlékét, a Szegedy Róza Házaként ismert, népi barokk vonásokat mutató présházat Mezőszegedi Szegedy Ignác (+1796) és neje, Rosty Katalin (1807-1872) építette 1795-96-ban.
Az egykori prés- és lakóházban élt a neves költő, Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedy Róza. A két fiatal a szüreten ismerkedett meg. A ház ma emlékmúzeum.

Badacsonytomaj – Szent Imre templom

1931-32-ben – bazaltból – épült Fábián Gáspár tervei alapján. A templom 37 méter hosszú, 19 méter széles, a tornyok magassága 33 méter. A szentélyben levő oltár vörös márványból és fehér műkőből készült. 1981-ben, a félévszázados jubileumra a templomot felújították. A felújított templomot és az új oltárképet 1981. november 1-én áldotta meg Lékai László bíboros, esztergomi érsek, aki 1969 és 1974 között a Szent Imre templom plébánosa volt.

Rodostó turistaház

A turistaház 1936-ban, magyaros stílusban épült, Rákóczi Ferenc és bujdosó társának emlékére. Falán két táblát helyeztek el. A házat a Magyar Turista Egyesület építette 1936-ban a Badacsony-hegy oldalában, a nemestördemici kilátó alatt. A magyaros stílusban épült menedékházban 3 négyágyas szoba van. A ház az 1935. évi Rákóczi év emlékére kapta a Rodostó nevet, ugyancsak erre emlékeztet a falán elhelyezett emléktábla is. Az egyik Rákóczi és társai emlékét őrzi.

Egry József Emlékmúzeum

A balatoni fények és színek nagymesterének egykori műteremházában a festőművész képei és grafikái láthatók Egry József a modern magyar festészet egyik legeredetibb képviselője, aki hosszú ideig élt Badacsonyban. (Egry sétány 12., Nyitva: május 1 – szeptember 30., 10-18 óra között, hétfőn zárva.)

Szent István király kápolna

A kápolna nem szokványos látványt nyújt, nem szokványos a táj sem. A hely, ahová a templomocska épült, felső kolónia néven vált ismertté a múlt század első felében. Bányászlakások hajdani színhelye ez. Akik itt éltek és dolgoztak, korántsem nyaralni jártak ide. A bazaltbánya már rég nem működik, a hegy is kezdi visszanyerni eredeti szépségét. A kápolna egy új korszak kezdetét jelzi, miközben bazaltkövei a múltról is mesélnek.

Kuruc-körút, Geológiai és botanikai tanösvény

A hegy szoknyájának felső szegélyén, a függőleges bazaltfalok, oszlopok lábánál halad körbe a hegyen a piros jelzés vonalán. (A hegy keleti szélén egy rövid szakaszon a hagyományos Kuruc körút elválik a Badacsony tanösvénytől. Itt a piros jelzés helyett a piros kör jelzésen haladhatunk.)
A gazdák joggal lehetnek büszkék Kuruc körút boraikra, ugyanis a vulkánok völgyében termő szőlőből kiváló minőségű nedű lesz. A helyiek szerint a badacsonyi borokban a “kialudt vulkánok tüze ég tovább”.
Igazán sokat dicsértük már a badacsonyi borokat! Lássuk tehát, milyen a kínálat? A hazánkban is csak Badacsonyra jellemző Kéknyelű igazi hungaricumnak számít. De olyan különleges ízvilágú szőlők teremnek még a borvidéken, mint a testes Szürkebarát, a finom zamatú Olaszrizling, a fajtajelleges Rajnai Rizling, az illatos Rizlingszilváni, a könnyű Ottonel Muskotály, a kiváló pezsgőalap Chardonnay, és a harmonikus ízösszetételű Sauvignon Blanc.
Badacsony - Kuruc körút
Ne csodálkozzunk hát, hogy ahol ennyire komolyan ápolják a borkultúrát, ott a szüreti fesztiváloknak, a borheteknek és borünnepeknek is nagy hagyománya van! Januárban a Vince-napi pincejárás, júliusban a badacsonyi borhetek, szeptemberben pedig a badacsonyi szüret várja a borozgatni, mulatozni vágyókat! Érdemes együtt ünnepelni a helybéliekkel, hiszen a nagy vigadalomban a borosgazdák zamatos mustjait, nevezetes borait is megkóstolhatjuk!

Kőkapu

A Badacsony fennsíkját északi irányban egy egyre mélyülő hasadék szeli át: a Kőkapu völgye. Kőoszlopai jól szemléltetik a víz és a szél erejét. A természeti erők eróziós munkája nyomán létrejött hatalmas, még álló bazalttornyok körül a ledőlt, széttöredezett oszlopokból valóságos kőtenger, kőfolyás alakult ki.

Köbölkúti pihenőhely

Mivel a Badacsonynak nagy a turisztikai vonzáskörzete, ezért a Monostorapáti Erdészet a hegy északi kapujában egy pihenőhelyet alakított ki – padokkal. A pihenőhely a kéktúra útvonala mellett található, ahonnan gyönyörű panorámában lehet részünk a Gulácsra és a Tóti-hegyre.

Rózsakő

A hegyoldalról lehasadt bazaltkő valószínűleg Kisfaludy Rózájáról kapta a nevét, amelyet 1886-ban be is véstek a szikla oldalába. A néphit azután fontos szerepet adott a kőnek: a hagyomány szerint, ha egy fiú és egy leány a Balatonnak hátat fordítva leül rá, még abban az esztendőben jegyesek lesznek, sőt, elég, ha a kedveséért sóhajtó leány ül rá, szerelmük ez esetben is beteljesedik.

Bujdosók lépcsője

Összesen 464 lépcsőfokból áll, pihenőkkel elválasztott szakaszait a kuruc kor nevezetes személyeiről (Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Cinka Panna) nevezték el. Kőoszlopai jól szemléltetik a víz és a szél erejét. A természeti erők eróziós munkája nyomán létrejött hatalmas, még álló bazalttornyok körül a ledőlt, széttöredezett oszlopokból valóságos kőtenger, kőfolyás alakult ki. Lépcsőket a hegy más részein találunk: a Köbölkúti pihenőhely felett, a Rózsakőtől induló piros majd piros háromszög jelzésen is…

Ranolder-kereszt, Harangozó-börc

A hegy fennsíkjának déli, éles párkányán, mintegy 400 m magasan álló óriási kőkeresztet Ranolder János veszprémi püspök emeltette 1857-ben. A kereszt egy-egy nagyobb darabját 40 bivallyal vontatták fel a hegyre. A Balaton lélegzetelállító panorámájára tekinthetünk mellőle. A Harangozó-börc a Ranolder-kereszt alatt levő kilátóhely. A nép gyapjúzsákoknak nevezte el az itt magasodó bazaltoszlopokat és tornyokat. Eötvös Károly, a Balaton híres kutatója leírta, hogy ha a kinyúló kőpadot kalapáccsal megütik olyan hangot ad, mintha óriási harang kondulna meg.

Tördemici kilátóhely

A Bujdosók lépcsőjétől keleti irányban találhatjuk a kilátóhelyet, ahonnan már már csak főleg a Szent György-hegyet láthatjuk. Az igazi, klasszikus balatoni panoráma a Ranolder kereszttől látható. Továbbá a Kuruc körúton haladva, a hegy északi oldalán szépen ráláthatunk a többi tanúhegyre is.

Hertelendy-emlék, Páholy kilátóhely

Hertelendy Károly a 19. század közepén Zala vármegye alispánjaként felkarolta és támogatta a balatoni hajózás megindításának ügyét s a róla elnevezett emlékműtől szép kilátás nyílik a tomaji öbölre és az örsi-hegyre. Megközelíthető a Rózsakőtől, a piros kereszt jelzésen.

II. János Pál pápa Emlékhely, Klastrom-kút

Badacsonytomajon egy varázslatos út végén, a csendes, titkokat rejtő erdőben található II. János Pál pápa emlékhelye, a pálosok egykori kolostorának romjai felett. II. János Pál köztudottan szerette a természetet. Öregen, betegen is rendszeresen elvonult a világ zajától a nyári rezidenciájára. Badacsonytomaji emlékhelye is a természet ölelésében található, ahova gyalogösvényen juthatunk el. Képmása a szoborfülkében, üveg alatt várja majd a látogatókat.