Salföld – Pálos kolostorrom

A XIV-XV. században, gótikus stílusban épült a salföldi pálos kolostor és templom. Mivel háborúk nem érintették a területet, a kolostor meglehetősen épen őrzi egykori formáját. A templom falai a tetővonalig megmaradtak; gótikus ablakait ezért ma is meg lehet csodálni.

GPS: 46.818964 17.541557

Megközelítés: Ábrahámhegyről Salföld irányába, a piros jelzést követve. Csak földúton lehet megközelíteni. Szabadon látogatható.

Salföldtől délnyugatra, az erdő szélén, kis völgy közepén emelkedő természetes dombon találhatjuk a salföldi kolostor romjait. A romokat már a XIX. század második felében többször említik, alaprajzát Békefi Remig tette közzé, aki után még sokan beszélnek ezekről a romokról. A kolostort először 1263-ban említi oklevél, az 1520-as jegyzékben nem szerepel. Valószínűleg korábban kellett a rablók miatt elhagyniuk a szerzeteseknek. A keletelt kolostortemplom a nyolcszög három oldalával záródik, szentélye egyforma széles a hajóéval, és gótikus diadalív választja el tőle. A déli falon három csúcsíves ablaknyílás látható. A templomtól északra helyezkednek el az egykori kolostor romjai; kerengővel közrefogott udvar mentén épült fel. Az udvar közepén ciszterna van.

A keleti kolostor-szárnyat alápincézték, templomának padlószintjét pedig a késő gótikus időben megemelték.
A kolostor területén 1963-ban Sági Károly ásatásokat végzett, melynek során az udvar délkeleti felében bolygatott sírok is felszínre kerültek. Az 1930-as években a kolostor területén fekvő egyik sírból rekeszzománcos technikájú, előlapján corpusszal díszített bronzkorong került elő. Ezt a kora Árpád-kori ékszert kezdetben tűvel erősítették fel, később – a tű letörése után – átfúrták és nyakban viselhették.
A kolostor falában egy feliratos római kő is be volt ágyazva, amely azonban később elveszett. Az egykori hatalmas kolostorbirtokhoz tartozó halastó duzzasztó gátjának nyomait Cholnoky Jenő találta meg a Malomvölgyben a kisörspusztai homokbányához vezető út mellett. Ennek a gátnak ma már csak kis darabja figyelhető meg, a többi része megsemmisült. A gát a Balatonba folyó Burnót-patak vizét fogta fel.

Pálos szerzetesrend

Az egyetlen magyarországi eredetű katolikus szerzetesrend, amelyet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapított 1246-ban a tatárjárás után. Nevüket védőszentjükről, Thébai Szent Pál remete után nyerték.
Már a tatárjárás előtt is voltak remeteközösségek az országban (pl. patacsi remeték Pécs mellett), a tatárjárás után azonban számuk megnőtt. A szétszórtan élő remetéket tömörítette egységes rendbe Özséb, aki maga is hosszabb ideig remeteéletet élt. A rendet IV. Orbán pápa erősítette meg 1265-ben, 1308-ban Augustinus szabályait tették magukévá. Kolostoraikat szívesen építették erdők és hegyek közé (Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Márianosztra stb.). A rend Magyarországon kívül főleg Lengyelországban terjedt el. II. József a rendet feloszlatta, vagyonát elkobozta. 1934-ben a hercegprímás ismét telepített az országba pálos rendet, akik 1949-ig működtek. A rend tagja volt Fráter György, Virág Benedek, Ányos Pál, Verseghy Ferenc.

//]]>