A Halomhegy lábánál, a Dörgicsei-medencében fekvő hasonnevű falu mindössze egyike lenne a Balaton-felvidék szép fekvésű településeinek, ha nem büszkélkedne egyszerre három Árpád-kori templomrommal. Dörgicse vidéke – az itt megtalált régészeti emlékek tanúsága szerint – már az újkőkor óta lakott terület.
A leggazdagabb anyagot az ősi leletek közül a közel négyszáz évig tartó római uralom emlékei képviselik. Faragott sírköveik nemegyszer középkori épületek feltárásakor kerülnek elő, hiszen eleink gyakran felhasználták azokat építőanyagként.
Kisdörgicse, de különösen Alsó- és Felsődörgicse sok száz éves egyházi emlékei múltjuk, szépségük és különleges építészeti sajátosságaik okán egyaránt említésre méltó, becses műemlékeink közé tartoznak.

Alsódörgicsei (Boldogasszony dörgicsei) templomrom

A Balatontól négy kilométerre, északra találjuk a falut. A falu felett a Gerenye-hegy oldalában, mint egy felkiáltójel magasodik a XIII. században épült román stílusú erődtemplom nyugati oromfala 22 m magasra. Az oromfal felső részén három ikerablak látszik, amelyek közül a déli már felújított, míg a másik kettő eredeti állapotban van. A romkertbe felmenve a templom alapfalai és az északi oromfal (torony) bolthajtásai megkapó képet mutatnak. Jeles érdekessége a romnak az akusztikája. A rom mellől gyönyörű kilátás nyílik a környező tájra és a Balatonra. A rom melletti területen tökéletes, rendben tartott pihenőhely van kiépítve, parkolóval, toalettel és vízzel.
Útikönyvekből, festményekről és fényképekről valószínűleg sokak számára ez a templom a legismerősebb. A Balatonhoz ez áll a legközelebb. A domboldal tisztásán magasodó romokhoz – a falu, illetve a felsődörgicsei templom felől nézve – egyrészt a tó vize, másrészt a zöldellő erdő nyújt festői hátteret. Kegyúri templom volt az épület, így méreteiben és díszítéseit tekintve is a legpompásabb az említettek között. A romegyüttes leghangsúlyosabb eleme a támpillérekkel támogatott téglalap alaprajzú toronytest (a hozzá kapcsolódó hajó falrészeivel), mely apró, de míves ablakaival e kiegészített formában is megkapó látványt nyújt. A templom környékén egy temetőre, valamint egy melléképületekkel kiegészített lakóház nyomaira is rábukkantak a kutatók.
Nyáron, az esténként reflektorokkal megvilágított torony tövében nem ritkák a szabadtéri előadások és az egyéb “össznépi” rendezvények.

Felsődörgicsei (Szt. Péter-dörgicsei) templomrom

A felsődörgicsei templom egyike hazánk legérdekesebb – e korból származó – egyházi épületeinek. Olyan együttesről van szó, amely valójában két templom – egy XI. századi (XII. századi toldalékkal) és egy XIII. századi rész – egymás mellé építésével jött létre. Kuriózumnak számít a korábbi rész patkó alakú apszisa is, amely egy római kori épület alapfalain nyugszik. Nem sokkal a honfoglalást követően épülhetett (a Bogány-Radvány nemzetség részére), így “eredeti formájában” minden bizonnyal ez lehetett a környék első keresztény temploma.

Kisdörgicsei (Kisfalud-dörgicsei) templomrom

Dörgicséről Kisdörgicse felé haladva, a régi kőhíd után kb. 100 méterre, rögtön az első földútról balra, a Bere-patak rétjén megtalálható a a XIII. században épült, kisméretű templom romja, amelyet Szent Miklós tiszteletére emeltek.

Kisdörgicsei (Római v. középkori) kőhíd

A Felső- és Kisdörgicse közötti országút mellett, az úttesttől délre található régi kőhíd az ország egyik legszebb ilyen jellegű műemléke. A dél felé – a Kű-völgy irányába – folydogáló patak fölött átívelő, kőből gondosan rakott, egynyílású híd építésének ideje régóta vitatott: a környéken sok helyütt talált római kori emlék miatt többen a provincia idejéből származónak tartották, mások a csúcsíves nyílás formájából gótikusnak vagy török korinak, illetve „valószínűleg” a XVIII. századinak ítélik.
Közelében kellemes park található, piknikezésre is alkalmas helyen. A közeli Kűvölgyben kellemes kirándulásokat lehet tenni.

Gernye hegyi pihenő – Panoráma Szalonnázó: Az Alsódörgicsei Boldogasszony templomrom mellett található a Gernye hegyi pihenő, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Balatonra, a szemközti Balázs-hegyre, alsófalura és a Zánkáig futó szőlőkordonokra. Ugyanitt tűzrakóhelyek is régóta várják a megpihenni vágyó vándorokat.

//]]>