You are here:
Kővágóörsi kőtenger

Kővágóörs nevét a közvetlen közelben található Kőtengerről és a kövek malomkő céljára történő vágásáról, kibányászásáról kapta. A Káli-medence legnagyobb települése, amely Pálköve településrésszel egész a Balaton-partig nyúlik.

Kővágóörsi kőtenger
GPS: 46.852528 17.608210

Megközelítés: Kővágóörs keleti végén.

A község egy ritka geológiai képződményen, a pannon kori tenger megkövesedett homokturzásán épült. A követ évszázadokon keresztül bányászták, kiváló malomkő készült belőle, innen ered a község nevének “kővágó” előtagja. A honfoglaláskor a terület az Örs nemzetség szállásterülete, innen a település nevének második része. A község területéhez középkori elpusztult falvak tartoznak, ma is látható templomromokkal: Ecser, Sóstókál, Kisörs.
A Révfülöptől 3 km-re északra fekvő Kővágóörs kedvelt kirándulási célpont, a község keleti szélén kezdődik földtani nevezetessége, az ún. Kőtenger. Eredete: vulkanikus utóműködés során ezen a területen hévizes források törtek fel a föld mélyéből, s ez kemény kőhalmazzá ragasztotta össze az itteni fehér homokot. Az előttünk elterülő gyönyörű Káli-medencét ez időben szinte beterítette a Kőtenger sziklasokasága. Azóta a sziklák nagy részét kibányászták és csak néhány szép sziklaképződmény maradt meg mutatóban, védetté is nyilvánítva.

A kies Káli-medence a nevét a honfoglaló magyarok bírájáról, Kál horkáról kapta. Ez a vidék volt a Kál nemzetség szálláshelye, nevük a mai napig megőrződött a környékbeli települések nevében.
E község határában, Szentimre-puszta mellett tűnnek fel a legszebb sziklaképződmények. Némelyik ház nagyságú és fantasztikus formákat mutat. A terület védett, így ezt a kőtengerrészt már nem fenyegeti a széthordás veszélye.
A pannon beltenger egykori turzásait, kvarchomokrétegeit kovás kötőanyag cementezte össze. A rendkívül kemény kavarchomokkőtömbök ellenállnak a felszíni pusztításnak. Mint valami megkövesedett nyáj, úgy sorakoznak a tömbök Kővágóörs és Szentbékkálla közelében.